Nagy nyomás nehezedett Orbán Viktor miniszterelnökre a csütörtöki uniós csúcstalálkozón, hogy vonja vissza a 90 milliárd eurós ukrán hitel folyósítását akadályozó magyar vétót. A feszültség oka, hogy Ukrajna leállította a Barátság kőolajvezeték olajtranzitját Magyarország és Szlovákia felé. A magyar kormányfő a brüsszeli találkozó után péntekre virradóra egyértelműen fogalmazott: „Jogunk van blokkolni a 90 milliárdos ukrán hitelt.” Az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök kitartott a magyar álláspont mellett, hangsúlyozva, hogy a decemberi uniós döntés még nem zárult le jogilag.
Az EU-csúcsot értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott: harcos volt, göröngyös, „egy kicsit rázott a kocsi”. Hozzátette: a többi tagállam nem volt elégedett, hogy Magyarország megváltoztatta a decemberi álláspontját az ukrán olajblokád miatt. A jogi helyzet azonban egyértelmű – a döntési folyamat nem zárult le, így Magyarországnak alkotmányos joga van a vétóhoz. „Nem volt olyan érvük, amelynél nem lett volna erősebb érvünk” – emelte ki a pénteki brüsszeli sajtótájékoztatón. A miniszterelnök hangsúlyozta: „ha az ukránok decemberben olajblokád alá vették volna Magyarországot, sose járultunk volna hozzá ehhez a 90 milliárdos hitelhez.” A kőolajellátás biztonsága kulcskérdés magyar szempontból, hiszen a Barátság vezeték a hazai finomítók nyersolaj-igényének jelentős részét biztosítja.
Az olajvezeték állapotának vizsgálatával kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott: szeretnénk odamenni, hogy megnézzük, mi van. Egyelőre az a helyzet, hogy az ukránok nem engednek oda magyar szakértőket. „Az a gondolat, hogy az unió elküld egy bizottságot, amiben nincs ott a szlovák és a magyar kormány képviselője, az egy rossz vicc” – tette hozzá. Orbán Viktor az ukránoktól nemcsak az olajcsap megnyitását várja, hanem garanciákat is arra, hogy hasonló blokád többé nem fordul elő. „Amint megjön az olaj, és megkapjuk a garanciákat, hogy ilyen többet nem fordul elő, azonnal mehet a pénz” – fogalmazott. Az energiaellátás biztonsága elsődleges nemzeti érdek, amelyet a kormány nem kíván alárendelni uniós nyomásnak.
A közel-keleti konfliktus miatt kialakult energiaválság kapcsán a miniszterelnök teljes stratégiai felülvizsgálatot javasolt az uniós vezetőknek. Értékelése szerint Európának kezdeményezőként kellene fellépnie, és helyreállítania kapcsolatait Amerikával, Kínával és Oroszországgal is. Orbán Viktor rámutatott: más tagállamok „suttyomban” engednek be orosz energiát – például Franciaország nagy mennyiségben hoz be olcsó orosz energiát a francia gázrendszerbe. Jelezte továbbá: a Brodiból Németországba menő vezetéket az ukránok nem blokkolták, sőt, az amerikaiak a németek kérésére feloldották a szankciókat egy német finomítóval szemben.
A magyar vétó jogi alapja egyértelmű: az uniós döntéshozatalban egyhangúságot igénylő kérdésekben minden tagállamnak van vétójoga. A miniszterelnök hangsúlyozta: az április 12-ei választásokig Brüsszel arra számít, hogy Magyarországon kormányváltás történik. „Azért nem tekerték szőnyegbe és szállítottak titkos helyre emiatt a döntés miatt, mert Brüsszelben azt gondolják, hogy ezt a kis időt fél lábon is kibírják” – fogalmazott humorosan. Magyar szempontból az olajellátás biztonsága és a szuverén döntéshozatal elsődleges, amit a kormány nem kíván feladni külső nyomásra.