Donald Tusk lengyel miniszterelnök kedden megerősítette: Litvánia már 2019-ben kérte a magyar delegáció kizárását egy NATO-találkozóról, mert attól tartott, hogy bizalmas információk kerülhetnek Moszkvához. A nyilatkozat azután hangzott el, hogy a Washington Post hétvégi cikke szerint Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen konzultált Szergej Lavrov orosz kollégájával uniós találkozók alatt. Az ügy komoly bizalmi válságot okozott a szövetségesek között, és rávilágított a NATO-n belüli információmegosztás érzékenységére.
Tusk az X közösségi platformon reagált az eseményekre, jelezve, hogy a gyanú már régóta fennállt. „Orbán Viktor külügyminisztere megerősítette, hogy szisztematikusan tájékoztatta Moszkvát arról, hogy az uniós vezetők mit mondanak zárt ajtók mögött. Micsoda szégyen” – írta a lengyel kormányfő. Tusk már március 22-én, a kiszivárogtatások hivatalos megerősítése előtt figyelmeztette a nyilvánosságot arra, hogy Orbán Viktor munkatársai tájékoztathatják Oroszországot az Európai Unió Tanácsának üléseiről. A lengyel miniszterelnök kedden a kabinet ülése előtt elmondta: a Magyarországgal kapcsolatos kifogások sok forrásból és hosszú ideje érkeznek. „Már 2019-ben, ha jól emlékszem, Litvánia például a magyar delegáció kizárását kérte a NATO-találkozóról, mondván, felmerült a gyanú, hogy a magyar delegáció szigorúan titkos információkat ad át Moszkvának” – fogalmazott. Gabrielius Landsbergis, Litvánia korábbi külügyminisztere hétfőn megerősítette: a 2023-as vilniusi NATO-csúcstalálkozó előkészítése során igyekeztek arra törekedni, hogy a magyar képviselők ne vegyenek részt érzékeny kérdésekről szóló megbeszéléseken. Vytautas Leskevicius, Litvánia 2015 és 2020 közötti NATO-nagykövete ugyanakkor a Reutersnek azt mondta: nem emlékszik arra, hogy Magyarország kizárását kérték volna 2019-ben.
Az ügy kiváltó oka a Washington Post hétvégi publikációja volt, amely szerint Szijjártó Péter állítólag információkat adott át Lavrovnak az uniós találkozók szüneteiben. A magyar külügyminiszter kezdetben álhírnek minősítette a vádakat, később azonban elismerte: a miniszteri találkozók előtt vagy után konzultált nem uniós országokkal, köztük Oroszországgal, Törökországgal és Izraellel is. Ezt a gyakorlatot „teljesen természetesnek” tartotta. Moszkva a Reuters megkeresésére nem kommentálta az ügyet. Orbán Viktor miniszterelnök vizsgálatot rendelt el, azt állítva, hogy külügyminiszterét lehallgatták, és így az információszivárgás inkább mások felelőssége lehet.
Az ügy rávilágít a szövetségi bizalom fontosságára és arra, hogy a NATO- és EU-tagállamok mennyire érzékenyek a szigorúan bizalmas információk kezelésére. A magyar kormány álláspontja szerint a külügyminiszter jogszerűen járt el, diplomatikai konzultációkat folytatva. Ugyanakkor a szövetségesek aggódnak amiatt, hogy zárt ajtók mögötti megbeszélések részletei illetéktelen harmadik felek tudomására juthatnak. Az ügy várhatóan tovább befolyásolja Magyarország NATO- és EU-kapcsolatait, különösen a biztonságpolitikai együttműködés területén.