Az Európai Unió vezetői és tagállamai vészhelyzeti forgatókönyveket készítenek arra az esetre, ha Orbán Viktor megnyerné az április 12-i magyarországi választást – írta a Politico tíz uniós diplomatára hivatkozva. A felvetett lehetőségek között szerepel a szavazási mechanizmus megváltoztatása, a finanszírozás további visszatartása, sőt akár a tagság felfüggesztése is. A diplomáciai körökben azt hangoztatják, hogy meg kell akadályozni azt, hogy bármely tagállami vezető blokkolhassa az unió működését.
A lap szerint az uniós vezetők körében az elmúlt hónapokban fokozódott az elégedetlenség a magyar álláspont miatt. Orbán Viktor januárban blokkolta az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós hitelcsomagot, holott decemberben még támogatta azt. Michael McGrath, a jogállamiságért felelős uniós biztos egyértelművé tette: „A jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez.” António Costa, az Európai Tanács elnöke még egyértelműbben fogalmazott: „Senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja az európai intézményeket. Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország tesz.” A diplomaták egy része azt is problémának tartja, hogy Budapest az ukrajnai háború ideje alatt is kapcsolatban maradt Moszkvával.
A Politico öt lehetséges forgatókönyvet ismertetett a Magyarországgal szembeni fellépésre. Az első a minősített többségi szavazás kiterjesztése olyan területekre, ahol jelenleg egyhangúság szükséges – például külpolitika vagy a többéves költségvetés elemei. Ehhez a tagállamok 55 százalékának és az EU népességének 65 százalékának támogatása kell. A második lehetőség a többsebességes Európa szélesebb körű alkalmazása, vagyis kisebb országcsoportok szorosabb együttműködése azokban a kérdésekben, ahol nincs teljes konszenzus. A harmadik forgatókönyv az uniós források visszatartásának szigorúbb végrehajtása. A negyedik opció a szavazati jogok felfüggesztése az uniós szerződések 7. cikke alapján – ezt az Európai Parlament 2018-ban már aktiválta Magyarországgal szemben. Az ötödik, egyben legdrámaibb és legvalószínűtlenebb lehetőség egy tagállam kizárása az unióból, bár ilyen precedens még nem volt az EU történetében.
A névtelenséget kérő diplomaták egy része úgy véli, hogy Orbán újraválasztása esetén radikálisabb lépések szükségesek. Mások szerint a magyar miniszterelnök elég tapasztalt politikus ahhoz, hogy ismerje a határokat, és a választások után enyhítsen az álláspontján. A magyar kormány szempontjából a gyakorlati kérdés az, hogy az uniós források hozzáférhetősége mennyiben függ majd a jogállamisági feltételek teljesítésétől. Diasporaközösségek számára fontos, hogy a költségvetési források visszatartása vagy felszabadítása közvetlenül érinti a fejlesztési programokat, oktatási és egészségügyi projekteket, amelyek Magyarországon és a határon túli régiókban egyaránt jelentősek.
Az áprilisi választás eredménye így nemcsak belpolitikai, hanem uniós léptékben is meghatározó lehet a következő években. A magyar kormány és az EU kapcsolatának alakulása közvetlenül befolyásolja majd a kohéziós alapok, mezőgazdasági támogatások és egyéb fejlesztési források elérhetőségét.
