A Magyar Honvédség toborzókampányának arcaként ismertté vált Pálinkás Szilveszter százados mostanában nyújtotta be leszerelési kérelmét, miután nyolc évet szolgált az elit különleges műveleti alakulatnál. A Telexnek adott részletes videóinterjúban a katona súlyos kritikával illette a honvédelmi vezetést, a katonai morál összeomlásáról beszélt, és felfedte Orbán Gáspár főhadnagy csádi missziós terveit is. Pálinkás szerint a jelenlegi körülmények között a Magyar Honvédség védelmi képessége közel nullára zuhanna, ha feloldanák a háborús veszélyhelyzetet.
A százados 2017-ben csatlakozott a honvédséghez, majd az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandárban szolgált rohamlövészként, több külföldi kiképzést is elvégzett. 2023-ban telefonhívás nyomán értesült róla, hogy ő lesz a honvédségi toborzókampány arca, később a E.R.E.G. sorozatban is szerepelt. Leszerelési kérelmét 2025 júliusában-augusztusában nyújtotta be azzal az indokkal, hogy nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Az interjúban Pálinkás egyértelműen fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterről: „Nem gondolom, hogy a Honvédelmi Minisztérium történetének volt ennyire rossz minisztere.” Elmondása szerint a miniszter bármiféle katonai végzettség és tapasztalat nélkül, üzletemberként került a tárca élére, ahol a hírhedt fiatalítás valójában a kulcsfontosságú katonai vezetők eltávolítását jelentette. A százados szerint a tisztogatás célja az volt, hogy a miniszter megszabaduljon a szakmailag kompetens vezetőktől, helyükre pedig hozzá lojális személyeket nevezzen ki, ahol a kiválasztásnál már nem a kompetencia volt a legfontosabb szempont.
A katona részletesen beszélt arról a 2024-es kormányrendeletről, amely drasztikusan megváltoztatta 21 ezer hivatásos és szerződéses katona életét. A módosítás bevezette a sávos bértáblát, egyúttal eltörölte számos pótlék és a túlórák kifizetését. A legsúlyosabb intézkedés azonban a szabadság eltörlése volt: azóta az állományparancsnok dönt arról, mikor pihenhetnek a katonák. Pálinkás szerint ez mélyponton a morált: „Olyan sok leszerelési kérelem van beadva és annyi kiábrándult katona van, hogy a Magyar Honvédség és az ország védelme addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll. Amint azt fel fogják oldani, mindegyik le fog szerelni, és a védelmi képességünk közelíteni fog a nullához.” Az interjú talán legmegdöbbentőbb része Orbán Viktor miniszterelnök fiáról, Orbán Gáspár főhadnagyról szólt. A két katona a brit Sandhurst Royal Military Academy presztízstanfolyamán ismerkedett meg, ahová Pálinkást az akkori vezérkari főnök küldte azzal a feladattal, hogy gondoskodjon a miniszterelnök fiáról, mert ha Orbán Gáspár nem végzi el az iskolát, mindenki elveszíti a munkáját.
A százados elmondta, hogy Orbán Gáspár jelenléte demoralizálóan hatott a magyar katonákra, hiszen nyilvánvaló volt, hogy nem képességei miatt részesült a 30-40 millió forintba kerülő képzésben. A katonai iskolában Orbán Gáspár arról mesélt Pálinkásnak, hogy katolikus missziója során Afrikában megtalálta Istent, aki az égből szólt hozzá, és arra utasította, hogy mentse meg az afrikai keresztényeket. Később, már főhadnagyként kezdte el tervezni a csádi missziót. Pálinkás Szilveszter szerint Magyarország szakmailag, pénzügyileg és logisztikailag nem áll készen arra, hogy Afrikában önálló hadjáratot hajtson végre. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának akaratát. A százados elárulta, hogy Orbán Gáspár részletesen beszélt neki az elképzeléseiről: „A csádi magyar katonai misszióban ötvenszázalékos harcértékvesztéssel számol. Azt jelenti, hogy a magyar katonák fele meg fog halni.” Amikor Pálinkás megpróbálta meggyőzni őt, hogy nem szabad kockáztatni magyar katonák életét olyan célért, amihez nem fűződik közvetlen magyar érdek, Orbán Gáspár azzal válaszolt, hogy egy fejlett, tapasztalt haderő vérrel szerez tapasztalatot.
A százados valószínűsíti, hogy fegyelmi eljárást indítanak ellene a nyilatkozatai miatt, és megszüntetik szolgálati viszonyát, amit eddig a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva nem tehettek meg. Az interjú rávilágít a Magyar Honvédség belső válságára, a katonai vezetés problémáira és arra, hogy a kormányzati döntések milyen hatással vannak a hivatásos állományra. A helyzet különösen aggasztó azon katonák és családjaik számára, akik az ország védelmében szolgálnak, miközben a szakmai szempontok helyett politikai lojalitás kerül előtérbe.
