A döntés bejelentése és a politikai visszhangja
A kormány bejelentése és a reakciók
A kormány pénteki bejelentése, hogy felbontja a Nobel-díjas Krausz Ferenc által vezetett Élvonal Alapítvánnyal kötött 261,7 milliárd forintos támogatási szerződést, heves politikai visszhangot váltott ki. A Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely a döntést „politikai bosszúnak” nevezte, és felülvizsgálatát sürgette. Gulyás hangsúlyozta, hogy az alapítvány célja a külföldön dolgozó magyar kutatók hazahívása és a tehetséggondozás, finanszírozása pedig teljesítményalapú volt, amely az első évben 26, a hatodik évben 53 milliárd forintot jelentett volna.
Magyar Péter miniszterelnök a szerződés felbontását azzal indokolta, hogy a döntés szakmai alapon nem támogatható. A kormányfő arra is felkérte az alapítványt, hogy a már átutalt 22 milliárd forintot térítsék vissza. Az Élvonal Alapítvány kuratóriuma közleményben reagált, amelyben sürgették a kormánnyal a mielőbbi párbeszéd megkezdését. A kuratórium tagjai hangsúlyozták, a tehetséggondozás és a világszínvonalú kutatások előmozdítása szerintük Magyarország nemzeti érdeke, ezért aktívan keresik azt a működési formát, amely e célokat hatékonyan szolgálhatja.
A kuratórium reagálása
A program jövője és a tudományos érdekek
Stratégiai jelentőség és a jövő kilátásai
A viták középpontjában egy olyan egyedülálló program jövője áll, amely nemzetközileg is elismert tudós vezetésével, jelentős forrásokkal kívánta hazahozni a külföldre vándorolt kutatókat és elősegíteni a csúcskutatást.
A szerződés felbontása így nem csupán pénzügyi, hanem stratégiai jelentőségű kérdést vet fel a hazai tudományos élet hosszú távú támogatását illetően.
Az alapítvány és a kormány közötti esetleges tárgyalások eredménye döntő lesz a program sorsát tekintve.
