Az Országgyűlés végrehajtási visszaélések feltárását célzó vizsgálóbizottsága elfogadta munkatervét, amely a rendszer 1994-es profitérdekelt átalakításától indul. A vizsgálat a 2015-ös és 2021-es szervezeti változásokra, valamint a Schadl–Völner-ügy tanulságaira is koncentrál, mint egy olyan szimbolikus esetre, amely a rendszer visszásságait felszínre hozta.
A bizottság elnöke, Toroczkai László (Mi Hazánk) fontosnak tartotta volna a devizahitelezés gyakorlatának általános vizsgálatát is, amit a Tisza párt képviselői elutasítottak, mivel erre nincs mandátum a testületnek. A munkaterv elfogadásánál a Fidesz és a KDNP képviselői tartózkodtak. Balla György (Fidesz) ezt azzal indokolta, hogy javaslatukat – mely szerint egy személyt csak egyszer hallgathatna meg a bizottság – a többi párt nem fogadta el.
Az ülés során vita bontakozott ki a bizottság működéséről. Toroczkai kifogásolta, hogy a Tisza és a Fidesz által benyújtott munkatervtervezet nem tartalmazta az általa javasolt, meghallgatandó 59 személy – köztük politikusok – listáját, és hogy egyedi ügyek vizsgálatát sem engednék. Azt is állította, a kormánypártok gyengíteni akarják a pozícióját. A Tisza párt képviselői visszautasították e vádakat, hangsúlyozva, hogy ők is a maximális transzparenciát támogatják, de nem szeretnék, ha a bizottság ülései politikai színpaddá válnának.
A bizottság ügyrendjét is megszavazták, szintén a kormánypártok tartózkodása mellett.
