Az első negyedévi adatok szerint Magyarország az EU egyik leggyorsabban növekvő államadóssággal és a második legnagyobb költségvetési hiánnyal küzd, ami határozott költségvetési intézkedéseket igényel a Tisza-kormány részéről – jelentette be az Eurostat. A 6,6%-os hiány és a 3,1 százalékpontos adósságnövekedés egyértelműen mutatja az előző kormányzás választások előtti túlköltekezésének súlyos következményeit.
A helyzetet a magas kamatfelárok súlyosbítják, amelyek a bóvli-közeli hitelminősítés miatt az EU egyik legmagasabbak. Ez azt jelenti, hogy az államadósság finanszírozása rendkívül költséges. A probléma mögött nem csak az adósság mértéke áll, hanem a hitelezők Magyarország kockázati megítélésében érzékelhető aggodalom. Az államháztartás fenntarthatóságának javítása égetően fontos, mert a magas kamatkiadások nagymértékben korlátozzák a költségvetés mozgásterét, például egy gazdasági visszaesés esetén.
Az egyik legnagyobb kihívás a GDP-arányos adóbevételek 2016 óta tartó csökkenése, ami az uniós átlag alá süllyedt. A különböző adókedvezmények, mint az anyák SZJA-mentessége, nem hozták meg a várt gazdasági fellendülést. Ezzel párhuzamosan a banki és energetikai különadók, amelyek eredetileg ideiglenes megoldásoknak készültek, újra és újra meghosszabbításra kerültek. Az új kormány szociális ígéretei mellett ezeknek az intézkedéseknek a fenntarthatósága kérdéses.
Az elmúlt időszakban azonban pozitív jelek is látunk: az EU-s források felszabadításáról szóló megállapodás, a korrupció visszaszorítására irányuló erőfeszítések és az euróövezeti csatlakozás újra felvállalása bizalmat gerjesztettek. Ez a forint erősödésében és az államadósság kamatfelárainak csökkenésében is megmutatkozott. A költségvetési tervek és az augusztusi pótköltségvetés tényleges lépései azonban döntenek majd arról, hogy ez a bizalom tartósan fennmarad-e. Az évtized végi nyugdíjkiadások robbanásszerű növekedésének előrejelzése miatt pedig a fenntartható konszolidációt már nem lehet tovább halasztani.
