A Mercedes-Benz vezérigazgatója, Ola Källenius nyíltan kijelentette, hogy Magyarországon a termelés költségei akár 70 százalékkal alacsonyabbak lehetnek, mint Németországban. Kiemelte a kecskeméti gyár bővítését, mint a közép-európai versenyképesség példáját, és hangsúlyozta, hogy a német iparnak radikálisan át kell gondolnia a költségeit a versenyképesség megőrzése érdekében.
Källenius a világvezető autógyártó elemzőinek tartott konferencihívásán fogalmazta meg, hogy a német telephelyek hátrányai már felülmúlják a korábbi előnyöket. A Mercedes ezért tárgyalni kíván a németországi szakszervezetekkel a 35 órás munkahét jövőjéről és a munkafeltételekről. A szakszervezeti oldalon erős ellenállás fogadta a felvetést, akik nyílt levélben fordultak a német kancellárhoz, védve a jelenlegi munkakörülményeket. A cég második negyedévi üzemi eredménye ugyanakkor 21,5%-kal, 1,55 milliárd euróra emelkedett, részben a közel 5500 németországi munkahely megszüntetésének köszönhetően.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kecskeméti gyár, melynek kapacitását 300 ezer autóra duplázták meg, és ahol az új elektromos modelleket is gyártják, stratégiai fontosságúvá vált. A beruházás nemcsak a termelés bázisaként szolgál, hanem érvként is használható a németországi bértárgyalások során. A kijelentések rávilágítanak arra, hogy a közép-európai régió, így Magyarország is, egyre inkább a globális autóipari befektetések egyik központja lesz az itteni költségelőnyök miatt.
- 70%-os költségmegtakarítás Magyarországon
- Kecskeméti gyár bővítése
- Nemzetközi versenyképesség növelése
- 35 órás munkahét tárgyalása
- 5500 német munkahely megszüntetése
- Kapacitás duplázás 300 ezer autóra
| Tényező | Mennyiség |
|---|---|
| Költségmegtakarítás | 70% |
| Munkahely megszüntetés Németországban | 5500 |
| Gyártási kapacitás Kecskeméten | 300000 autó |
| Üzemi eredmény növekedése | 21,5% |
| Új elektromos modellek gyártása | Igen |
| Közép-európai központ | Fokozódik |
