Aszály Pusztítja Magyar Erdőket: Mit Tehetünk? – Szakértői Tippek

A hazai erdők egyre nagyobb foltjaiban pusztulnak a fák, és a helyzet nem csak az idén uralkodó szárazságnak köszönhető. Az erdőgazdálkodásban dolgozó szakemberek és ökológusok szerint a klímaváltozás hosszú távú hatásai és egyes erdőtelepítési gyakorlatok vetették elő alapját a mai válságnak. Dr. Molnár Ábel Péter, a MATE ökológusa hangsúlyozza, hogy a probléma gyökere évtizedekre nyúlik vissza. „Az utóbbi évtizedekben telepített, gyakran nem őshonos fenyő- és akácosok sokkal érzékenyebbek a szárazságra és a kártevőkre, mint a természetes, változatos lomberdők,” magyarázza. Ezek a monokultúrák tömegesen pusztulnak, amikor hosszú aszályt követően – mint az idei – megjelennek a károkozók.

A károsodás mértéke országszerte változó, de különösen érintettek a homoktalajú területek és a dombvidékek. A szakértő szerint a megoldás nem a pótlás, hanem az átalakulás. „Sok helyen inkább az erdő átalakításáról kellene beszélnünk, mint a helyreállításról. Ahol a talaj és az éghajlat már nem támasztja alá a jelenlegi erdőt, ott olyan, szárazságtűrő fajok bevezetését kell fontolóra venni, amelyek jobban alkalmazkodnak az új körülményekhez,” mondja Molnár Ábel Péter. Ez hosszú folyamat, amelynek során az erdőállomány összetétele fokozatosan változik.

Az átmenet gyakorlati kihívásokat jelent a tulajdonosok és az erdészek számára, hiszen gazdasági érdekek is érvényesülnek. A szakértők egyetértenek abban, hogy a jövőben a természetközeli erdőgazdálkodás és a fajok sokféleségének növelése kulcsfontosságú lesz az erdők ellenálló képességének erősítéséhez. Az idei esztendő szárazsága így nem csupán egy elmúlt évszak problémája, hanem egy hosszú távú átalakulás nyomós üzenete az erdőink jövőjéről.

• Klímaváltozás hosszú távú hatásai
• Nem őshonos fenyő- és akácosok érzékenysége
• Monokultúrák pusztulása aszályos időszakok után
• Gazdasági érdekek szerepe
• Természetközeli erdőgazdálkodás fontossága
• Fajok sokféleségének növelése