Az MTI-anyagok nyilvánosságra kerülő részletei alaposan dokumentálják, hogyan alakították politikai szempontok a hírügynökség gyakorlatát az elmúlt évtizedben. A most előkerült, 483 oldalas dokumentum 266, túlnyomórészt külpolitikai esetet sorol fel, ahol az MTI PRODOMO munkacsoportja manipulációt, cenzúrát vagy egyenes parancsra készült híreket regisztrált. Az iratanyag szerint a szerkesztői döntéseket gyakran a kormányzat narratívájához való illeszkedés határozta meg, nem pedig szakmai megfontolások.
A gyűjtött esetek tíz kategóriába lettek sorolva, köztük szerepelnek olyanok, mint a:
- Nulla (elhallgatott hír)
- Parancs
- Cenzúra
- Manipuláció
- Külföldi sajtószemlék tilalma
- Politikai nyomásgyakorlás
Például 2015-ben egy, a migráns–bevándorló–menekült szóhasználatot vizsgáló, szerkesztőségen belül is elismert háttéranyag sosem került kiadásra. Utasítás született arról is, hogy Magyarországról szóló külföldi sajtószemléket ne közöljenek, illetve hogy a parlamenti pártoknál kerüljék a „szélsőjobboldali” jelző használatát. Az anyagban említést találunk olyan belső levelezés is, amely szerint az orosz témájú anyagokat már nem kell elküldeni egy bizonyos, négy vezetőből álló csoportnak.
A dokumentum első része tavaly került nyilvánosságra, és több vezető felfüggesztését váltotta ki. A most közzétett második adag kronológiailag 2015-től az idei választások előtti napig öleli fel az eseteket.
| Dátum | Esemény | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 2015 | Bevándorlók szóhasználat vizsgálata | Nem került kiadásra |
| 2015 | Külföldi sajtószemlék utasítás | Tilalom |
| 2015 | Belső levelezés az oroszról | Nincs további elküldés |
Az MTI nyilatkozata szerint az iratok olyan híreket örökítenek meg, amelyekkel szakmailag nem volt probléma, de tartalmuk nem fért bele a kormány kommunikációs kereteibe. Az anyag teljes változata nyilvánosan elérhető, és felveti azt a kérdést is, hogyan reagál a közmédia vezetése ezúttal az újabb bizonyítékokra.
