Magyarország éghajlata gyors ütemben alakul át: az ország mintegy fele mára olyan hőmérsékleti övbe került, amely Spanyolország középső részére jellemző. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita hangsúlyozzák, a szárazodás kulcsa a melegedés. Egy melegebb klíma ugyanis nagyobb párolgást jelent, így ugyanannyi csapadék mellett is kevesebb víz marad a talajban és a növényzet számára.
A Thornthwaite-féle éghajlati osztályozás alapján végzett elemzés szerint a szárazabb kategóriák ma az ország 64 százalékán fordulnak elő, 1990 előtt ez az arány 56 százalék volt. A félszáraz területek részesedése az 1970-es évek 5 százalékáról mára 15 százalékra nőtt. A hőmérsékleti viszonyok átalakulása még látványosabb: az ország felének éghajlata ma már hasonló a Pó-síkságéhoz vagy Délnyugat-Franciaországéhoz. A kutatók egy közepes kibocsátási forgatókönyv alapján számolnak a tendencia további erősödésével. 2040 után a szárazabb klímák átlagosan az ország területének két harmadán lehetnek jellemzőek, a közepesen meleg öv pedig akár 84 százalékot is érhet el.
Ez a folyamat nem jelenti egyszerűen a mediterrán éghajlat bejövetelét, hiszen a csapadék eloszlása évszakonként továbbra is más marad. Az átalakulás komoly kihívást jelent a mezőgazdaság és a természetes ökoszisztémák számára, amelyek drága alkalmazkodást igényelhetnek.
- Klimatikus változások
- Csapadék eloszlásának megváltozása
- Mezőgazdaság alkalmazkodása
- Természetes ökoszisztémák védelme
- Globális kibocsátás csökkentése
- Megújuló energiaforrások használata
A tanulság egyértelmű: a klímaváltozás mérséklése a globális kibocsátás csökkentésén és a megújuló energiaforrásokra való gyorsabb átálláson múlik.
| Év | Szárazabb területek aránya |
|---|---|
| 1990 előtt | 56% |
| 1970-es évek | 5% |
| Ma | 64% |
| 2040 után | 66% – 84% |
