Guttman Mihály: A Pillar of Transylvanian Musical Heritage

Kolozsvár szívében, a ferences rend kolostorának történelmi termeiben ünnepelte meg a közösség Guttman Mihály (1926–2013) karnagy és pedagógus születésének századik évfordulóját. Az eseményen közel száz volt tanítvány, kolléga és tisztelője emlékezett a zenepedagógus kimagasló, Erdélyt átható munkásságára. Guttman Mihály, akit sokak szerint „a szentlélek” becenéven szólítottak a kolozsvári filharmóniánál, meghatározó szerepet játszott az erdélyi magyar kórusmozgalom és zenei oktatás újjáélesztésében az 1990-es években.

„Guttman Mihály karnagy bízott abban, hogy a kultúrának ereje van, képes megtartani az embert. Tudta, hogy ami valóban értékes, azt tovább kell adni” – hangsúlyozta az est moderátora, Csákány Csilla, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke. Az emlékest során számos személyes történet és történelmi adalék színesítette a képét annak a férfinak, aki Kodály Zoltán példáját követve az „éneklő Erdélyt” tűzte ki célul. „Felelősséget érzett egész Erdélyért, de ez mindennapi lelkes tevékenység forrása volt” – olvasta fel egy leveléből Birtalan Beáta zenetanár.

Kiemelték tevékenységének gyakorlati hasznát is: az 1990-es években énekkari műveket adott ki, hogy támogassa a kórusok munkáját. Munkásságának mértékét Gergely Edith zenetudós kutatása fényezi: 57 év alatt 393 koncerten több mint száz zeneszerző művét vezényelte. Emléke tovább él nemcsak a történetekben, hanem a kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium magyar tagozatán is, ahol az összes kórus az ő nevét viseli, így a fiatal generációk is ismerik örökségét. Az est hangulatát az almástészta és málnaszörp, „Misi bácsi” kedvenc desszertjei egészítették ki.

• Guttman Mihály születésének évfordulója
• Közösségi ünnepség a ferences rend kolostorában
• Száz volt tanítvány és kolléga részvételével
• Tevékeny szerep az erdélyi kórusmozgalomban
• 57 év alatt 393 koncert
• Kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium öröksége