Magyarországot, mint az Európai Unióban GDP-arányosan a legkevesebbet egészségügyre költő országot, 2023-ban és 2024-ben is a statisztika utolsó helyére sorolta az Eurostat. A Gazdaságkutató Intézet (GKI) legfrissebb elemzése szerint az előző kormányzat az egészségügyre a GDP mindössze 4,7 százalékát fordította, miközben az uniós átlag 7,4, szomszédos Csehország közel 9, Szlovákia 6,9, Lengyelország pedig 6,1 százalékot költött erre a célra.
A krónikus forráshiány közvetlen következményei naponta érzékelhetők:
- elhúzódó várólisták
- orvos- és ápolóhiány
- az elöregedő infrastruktúra kopása
- szociális védelem csökkenése
- időskori szegénység növekedése
- fenntartható fejlődés hiánya
A GKI hangsúlyozza, hogy ezt a beruházási lemaradást nem lehet egyik évről a másikra behozni; a rendszer visszahozása évtizedes feladat. Aggasztó tendencia figyelhető meg a szociális védelem terén is: az erre fordított GDP-arány 2010 óta 17,3 százalékról 12,3 százalékra esett vissza. Ezzel a mutatóval Magyarország az uniós rangsorban csak Máltát és Írországot előzi meg.
Ennek egyik nyilvánvaló megnyilvánulása az időskori szegénység rohamos növekedése. A 65 év felettiek relatív jövedelmi szegénységi aránya 2010-ben 4,9 százalék volt, 2024-re pedig 13,8 százalékra ugrott.
| Év | Relatív jövedelmi szegénységi arány |
|---|---|
| 2010 | 4,9% |
| 2024 | 13,8% |
Az elemzés szerint a fenntartható fejlődéshez a fizikai beruházások helyett emberközpontú forrásallokációra van szükség, mely prioritást élvez a humán és szociális ellátórendszerek finanszírozása. Bár az egészségügy évi 500 milliárd forintos többletforrása pozitív lépés, a társadalmi szférában szélesebb körű, strukturális beavatkozásra lenne szükség a romló tendenciák megfordításához.
