A román gazdaság látszólagos dinamikája mögött komoly aggályok rejtőznek, amit szakértők a Kolozsvári Magyar Napokon tartott beszélgetésükben részleteztek. Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese és Rácz Béla Gergely dékánhelyettes szerint a Covid utáni felpattanás óta a növekedés üteme folyamatosan lassul, és a jelenlegi GDP-növekedést alapvetően az eladósodás finanszírozta. A költségvetési hiány az elmúlt években jelentősen a GDP-hez viszonyítva is magas, mintegy 9% fölött volt 2024-2025-ben, ami fenntarthatatlannak tekinthető hosszú távon.
A fogyasztásalapú növekedés jelentős része importcikkekre ment el, ami nem erősíti meg a hazai gazdaságot. Mindeközben az egy főre jutó GDP ugyan az EU-átlag 78%-ára emelkedett – tizenöt évvel ezelőtti 50-55%-ról – a társadalmi elégedetlenség mégsem csökkent.
A szakértők szerint a jelenlegi, túlfűtött gazdasági ciklus kormányzati ösztönzése helyett anticiklikus politika, tartalékok felhalmozása lenne szükséges a válságok enyhébb átvészeléséhez. A jövő kulcsa az oktatás átalakításában és a mesterséges intelligencia alkalmazkodó kihasználásában rejlik, ahol a kritikus gondolkodás képessége válik mindennél fontosabbá.
- Covid utáni felpattanás
- Növekedés ütemének lassulása
- Költségvetési hiány
- Importcikkekre fordított fogyasztás
- EU-átlaghoz viszonyított GDP
- Kritikus gondolkodás fontossága
| Év | Költségvetési hiány (%) | GDP növekedés |
|---|---|---|
| 2024 | 9% | Lassuló |
| 2025 | 9% | Lassuló |