Magyarország hitelminősítési kilátásai körül felerősödtek az aggodalmak az elmúlt hetekben, miután a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s negatív kilátásúra rontotta az ország értékelését. A hitelminősítő intézetek jelzései nyomán elemzők egy része felvetette, hogy Magyarország akár a „bóvli” kategóriába is kerülhet jövőre, ami súlyos következményekkel járna a gazdaságra.
A jelenlegi helyzetben mind a három nagy hitelminősítő – Moody’s, S&P, Fitch – a befektetésre ajánlott sáv legalsó fokozatán tartja Magyarországot. A Pénzügyminisztérium hivatalos közleményben reagált a felvetésekre, kiemelve, hogy nincs valós veszélye a leminősítésnek, mivel a magyar gazdaság fundamentumai stabilak. A tárca szerint a GDP-növekedés, a csökkenő államadósság és az erősödő külkereskedelmi többlet mind az ország stabil pénzügyi helyzetét támasztja alá.
A hitelminősítők ugyanakkor több kockázati tényezőt is azonosítottak: a magas költségvetési hiányt (amely 2023-ban a GDP 6,7%-át érte el), a növekvő adósságszolgálatot és a kormány által bejelentett költségvetési kiigazítás végrehajtásának bizonytalanságait. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint az államadósság a GDP 73,5%-án áll, ami bár csökkenő pályán van, de regionális összehasonlításban még mindig magas.
Egy esetleges leminősítés komoly gyakorlati következményekkel járna a határon túli magyarsággal rendelkező régiókra is. A befektetők kivonulása, a forint további gyengülése és a finanszírozási költségek emelkedése a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokat is megterhelné. Különösen érintené ez a romániai, szlovákiai és szerbiai magyar közösségeket, ahol sok vállalkozás szoros gazdasági kapcsolatot ápol magyarországi partnerekkel.
A helyzet alakulását érdemes figyelemmel kísérni, mivel a következő hitelminősítési felülvizsgálatok 2025 első negyedévében esedékesek. Addig a kormány által bejelentett költségvetési intézkedések végrehajtása és hatékonysága lehet döntő tényező abban, hogy Magyarország megőrizheti-e befektetésre ajánlott besorolását.