Az Európai Unió bejelentette, hogy Magyarország továbbra is mentességet élvez az orosz olajra vonatkozó szankciók alól 2024-ben is. A folytatódó mentesség lehetővé teszi hazánk számára, hogy vezetékes úton továbbra is importálhasson olajat Oroszországból, miközben az EU többi tagállama szigorú korlátozásokkal szembesül. A döntés mögött Magyarország energiafüggőségének sajátos helyzete áll – az ország kőolajimportjának közel 60%-a még mindig orosz forrásból származik.
A mentesség gyakorlati jelentősége elsősorban gazdasági. Az Európai Bizottság adatai szerint az alternatív beszerzési forrásokra való áttérés Magyarország számára mintegy 550-700 millió eurós többletköltséget jelentene évente. A kormány álláspontja szerint az energiabiztonság nemzetbiztonsági kérdés, és az ország földrajzi adottságai miatt rövid távon nem megoldható a teljes átállás. „Az energiaellátás biztonsága nem ideológiai kérdés, hanem fizikai realitás” – fogalmazott nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A mentesség ugyanakkor nemcsak Magyarországot érinti, hanem a Szlovákiában és Csehországban élő magyar közösségek életét is befolyásolja. Ezek az országok hasonló mentességet kaptak, bár vállalták a fokozatos leválást az orosz olajról. A helyzet különösen érdekes a határon túli magyarok számára, akik így két eltérő energiapolitikai környezetben élnek. Az ukrajnai és romániai magyar közösségek számára például már most súlyosabb az energiaválság hatása.
A folytatódó mentesség biztosítja Magyarország energiaellátásának stabilitását, ám a hosszú távú kihívások megmaradnak. Szakértők szerint a diverzifikáció elkerülhetetlen, függetlenül a jelenlegi engedményektől. A magyar háztartások és vállalkozások számára ez átmenetileg védelmet jelent a magasabb energiaáraktól, de a régió energiatérképe gyorsan változik. Érdemes figyelemmel kísérni a kormány további lépéseit az energiaforrások diverzifikálása terén, különös tekintettel a Magyarországgal szomszédos országokban megvalósuló energetikai projektekre.
