Magyarország 2025-ben az Európai Unió hatásköreinek újratárgyalását kezdeményezheti, jelentette be Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Nézőpont Intézet mai konferenciáján. A felülvizsgálat alkotmányos kötelezettsége alapján a kormány átfogó hatáskör-elemzést indít, különös tekintettel a jogállamisági mechanizmusra, amelyet Magyarország túlterjeszkedésnek tekint.
A 2022-ben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény kötelezi a kormányt, hogy minden olyan uniós gyakorlattal szemben fellépjen, amely az Alaptörvénnyel vagy a nemzeti szuverenitással ellentétes. Bóka János szerint a jogállamisági mechanizmus jelenleg lehetőséget ad az Európai Bizottságnak, hogy „politikai alapon beavatkozzon a tagállamok belügyeibe”. A magyar felülvizsgálati kezdeményezés célja, hogy az EU a valódi hatáskörmegosztás elvei szerint működjön, tiszteletben tartva a nemzeti alkotmányos identitást.
„Az EU a tagállamok által ráruházott hatáskörök alapján, és kizárólag azok keretein belül járhat el,” hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy Magyarország a felülvizsgálati folyamat során aktívan együttműködik majd a hasonló álláspontot képviselő tagállamokkal. Az Európai Unióról szóló Szerződés 48. cikke lehetőséget ad a tagállamoknak szerződésmódosítási javaslatok benyújtására, amelyet a magyar kormány 2025-ben kíván megtenni.
A kezdeményezés időzítése nem véletlen: a kormány szerint az európai parlamenti választások után és a 2026-os magyar elnökség előtt kedvezőbb politikai környezet alakulhat ki a felülvizsgálathoz. A magyar állampolgárok és a határon túli magyar közösségek számára a folyamat azért jelentős, mert alapvetően befolyásolhatja az uniós források felhasználásának szabályait és a nemzeti kormányok mozgásterét olyan területeken, mint az oktatás, kultúra vagy családpolitika.
A fejleményeket érdemes figyelemmel kísérni, különösen a kormány által várhatóan 2024 végéig elkészülő részletes hatáskör-elemzést, amely konkrét javaslatokat is tartalmazhat majd.
