Az Európai Bizottság által javasolt új menekültügyi elosztási mechanizmus ismét éles vitát váltott ki Magyarország és Brüsszel között. A magyar kormány határozottan elutasította a tervet, amely kötelező áthelyezési kvótákat írna elő a tagállamok számára a migrációs nyomás enyhítésére. „Magyarország nem fogad menedékkérőket más tagállamokból, és nem fizet büntetést sem ezért” – jelentette ki a miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján.
Az új uniós mechanizmus, amelyet jövő januárban vezetnének be, két lehetőséget kínálna a tagállamoknak: vagy részt vesznek a menedékkérők áthelyezésében, vagy anyagi kompenzációt fizetnek minden elutasított személy után. Magyarország mellett Lengyelország és Csehország is kritikusan fogadta a javaslatot, míg Olaszország és Görögország üdvözölte a kezdeményezést. Az Európai Bizottság adatai szerint 2024-ben már több mint 230 ezer menedékkérő érkezett az EU területére, ami 18%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A magyar kormány álláspontja szerint az ország saját határainak védelmével már most is aránytalanul nagy terhet vállal az Unió külső határainak biztosításában. A Belügyminisztérium közleménye hangsúlyozta: „A határvédelemre fordított évi 650 millió eurós költségvetés igazolja Magyarország elkötelezettségét, miközben az EU csak töredékét téríti meg ennek az összegnek.” A Külgazdasági és Külügyminisztérium jelezte, Magyarország alternatív javaslattal él: a menedékkérelmeket az EU-n kívül létesített központokban kellene elbírálni.
A Magyar Menedékjogi Egyesület szerint a migrációs politika alakításánál figyelembe kellene venni a határon túli magyar közösségek helyzetét is, különösen Kárpátalján, ahol sokan magyar állampolgársággal is rendelkeznek. „A menekültügyi szabályozás szigorítása közvetve hatással lehet a határon túli magyarok mobilitására is” – nyilatkozta az egyesület elnöke. További információk a menekültügyi jogszabályok változásairól az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal oldalán érhetők el.
A vita folytatódik, miközben a Bizottság figyelmeztette a kvótát elutasító tagállamokat: az új mechanizmus már a szolidaritási elv kötelező alkalmazására épül, nem csupán önkéntes vállalásokra. A magyar állampolgárok számára fontos információ, hogy ez a politikai nézeteltérés egyelőre nem befolyásolja az EU-n belüli szabad mozgást.