Az Európai Ügyészség (EPPO) friss jelentése szerint Szlovákia az uniós támogatási csalások „paradicsomává” vált az elmúlt időszakban. A tavalyi évben az EPPO által kivizsgált európai uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések csaknem harmada Szlovákiából származott, miközben az ország az EU-s lakosság mindössze 1 százalékát teszi ki.
Az EPPO közleménye szerint tavaly 172 nyomozást indítottak Szlovákiában, ami magasabb szám, mint Olaszországban, Romániában vagy Bulgáriában. Az ügyészség becslése alapján a szlovák vonatkozású csalások értéke megközelíti a 118 millió eurót. A csalási módszerek között szerepelnek fiktív vállalkozások létrehozása, hamis számlázás, valamint a pályázati feltételek megsértése. „Szlovákia sajnos az európai források hűtlen kezelésének feketepontjává vált. Ez különösen aggasztó egy olyan időszakban, amikor az ország gazdasági fejlődése nagymértékben függ az uniós támogatásoktól” – nyilatkozta David Hoďan, az EPPO pozsonyi kirendeltségének szóvivője.
A jelentés külön kiemeli a mezőgazdasági támogatásokkal való visszaéléseket, amelyek főként a déli járásokban, köztük a Dunaszerdahelyi, Komáromi és Érsekújvári régióban koncentrálódnak. A csalások jellemzően a területalapú támogatásokkal kapcsolatosak, ahol egyes vállalkozók fiktív földhasználatot jelentenek be, vagy ugyanazon területekre többen is igényelnek támogatást. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaihoz kapcsolódó visszaélések különösen érzékenyen érintik a magyar nemzetiségű gazdálkodókat, akik számára ezek a támogatások gyakran létfontosságúak.
A szlovák kormány a jelentésre reagálva új ellenőrzési mechanizmusok bevezetését ígérte. A Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági Minisztérium közös munkacsoportot hozott létre az uniós támogatások felhasználásának szigorúbb felügyeletére. Az intézkedések között szerepel a pályázati rendszer átláthatóbbá tétele és a kedvezményezettek rendszeres ellenőrzése. A helyi önkormányzatoknak is nagyobb szerepet szánnak a visszaélések felderítésében, különösen a községi és városi hivatalok bevonásával a támogatott projektek nyomon követésébe.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala aggodalmát fejezte ki, hogy a csalások miatt a jövőben csökkenhet az ország számára elérhető uniós források mennyisége, ami hátrányosan érintené a dél-szlovákiai régió fejlesztési lehetőségeit. A szervezet közleménye szerint „a visszaélések nemcsak az ország hírnevét rontják, de veszélyeztetik a határ menti térségek felzárkóztatási programjait is, amelyek kulcsfontosságúak a magyar közösség számára”.