A magyar külügyminiszter bejelentése szerint Magyarország Libanon újjáépítésére és humanitárius programjaira hajlandó anyagi forrásokat biztosítani, miközben továbbra is elzárkózik Ukrajna közvetlen katonai támogatásától. Szijjártó Péter hangsúlyozta: „Magyarország szuverén döntése, hogy a béke pártján áll, ami egyértelműen kizárja a fegyverek vagy pénzügyi források háborús célokra történő átadását.„
Az Európai Unió Tanácsának külügyi ülésén a miniszter ismét megerősítette a kormány álláspontját, mely szerint Magyarország nem vesz részt sem közvetlenül, sem közvetve olyan tevékenységekben, amelyek a háború eszkalációjához vezethetnek. Az EU által tervezett, Ukrajna támogatását célzó 5 milliárd eurós segélycsomaghoz Magyarország nem járul hozzá, viszont kész részt venni a közel-keleti humanitárius erőfeszítésekben. A kormány szerint ez a differenciált megközelítés összhangban van Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel.
A bejelentés éles kritikát váltott ki több uniós tagállam részéről, különösen a balti államok és Lengyelország diplomatái részéről, akik szerint a szolidaritás hiánya aláássa az EU közös külpolitikai erejét. Szakértők rámutatnak, hogy ez a kettős mérce tovább mélyíti a törésvonalakat az unión belül. A külgazdasági tárca közleménye szerint ugyanakkor Magyarország aktívan keresi a békés megoldásokat, és a humanitárius segítségnyújtás terén továbbra is elkötelezett, amit a Kárpátalján élő magyar kisebbségnek nyújtott folyamatos támogatás is bizonyít.
A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a libanoni segélyezésre szánt keretösszeg nagyságáról később születik döntés, és az elsősorban civil infrastruktúra helyreállítását, valamint egészségügyi és oktatási intézmények támogatását célozza majd. Az érintett régiókban élő magyar diaszpóra tagjai számára fontos tudni, hogy a határon túli magyarok támogatási programjait ezek a külpolitikai döntések nem befolyásolják, a korábban meghirdetett gazdaságfejlesztési és identitásmegőrző programok változatlanul folytatódnak.
