A legfrissebb Eurostat adatok szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2025 első negyedévében az osztrák vásárlóerő-paritáson mért GDP 77,6 százalékát érte el, ami történelmi csúcsot jelent. Ez jelentős előrelépés a 2010-es 60,3 százalékhoz képest, ugyanakkor a teljes felzárkózás még távoli cél.
A konvergencia elsősorban három tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a magyar gazdaság 2014-2019 között átlagosan 4,1 százalékkal növekedett, szemben az osztrák 1,8 százalékos bővüléssel. Másrészt a COVID utáni helyreállás Magyarországon gyorsabb ütemben zajlott, amit a Magyar Nemzeti Bank elemzése is alátámaszt. Harmadrészt az ipari termelés szerkezeti átalakulása – különösen az elektromos járműgyártás felfutása – hozzájárult a termelékenység növekedéséhez. A Pénzügyminisztérium közlése szerint a beruházások GDP-arányos mértéke 2024-ben elérte a 27 százalékot, ami európai összehasonlításban kiemelkedő.
A felzárkózás azonban egyenetlen. Míg Budapest és környéke már megközelíti az osztrák átlagot (a bécsi régió GDP-jének 89 százaléka), addig Észak-Magyarország csak annak 48 százalékán áll. A bérek területén is jelentős a különbség: az osztrák átlagbér még mindig több mint kétszerese a magyarnak, bár ez az arány 2010 óta 2,8-ról 2,2-re csökkent. „A konvergencia folyamata megkezdődött, de a teljes felzárkózáshoz legalább még egy évtizednyi, a mostanihoz hasonló ütemű növekedésre van szükség” – nyilatkozta Palotai Dániel, a jegybank vezető közgazdásza.
A valódi felzárkózást nehezíti a hazai vállalkozások alacsonyabb termelékenysége és a bérnövekedés nyomása. A versenyképesség javításához szükséges lenne az oktatási rendszer fejlesztése, a digitalizáció erősítése és a kis- és középvállalkozások támogatása. További információk a Központi Statisztikai Hivatal Területi felzárkózás jelentésében találhatók, amely részletesen elemzi a regionális különbségeket és fejlődési lehetőségeket.
