Aggasztó eredményeket mutattak ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ székházának ivóvízvizsgálata során – a csapvízben az egészségügyi határértéket jelentősen meghaladó ólomkoncentrációt találtak. A Pénzcentrum beszámolója szerint több mintavételi ponton is akár háromszoros volt a szennyezettség a megengedett értékhez képest. A probléma különösen ironikus, hiszen éppen az a kormányzati intézmény érintett, amely a hazai ivóvízminőség felügyeletéért felel.
Az ólomszennyezés az épület régi, korrodált vízvezetékrendszeréből származhat. A szakértők szerint az idős, 1970 előtt épült budapesti ingatlanok jelentős részében hasonló kockázat állhat fenn. Az Európai Unió egyre szigorúbb határértéket ír elő: a jelenlegi 10 µg/l helyett 2036-ra 5 µg/l-re csökken a megengedett ólomszint. Magyarországon jelenleg nem állnak rendelkezésre átfogó, naprakész adatok a teljes ivóvízhálózat ólomtartalmáról, bár korábbi felmérések szerint a fővárosban akár 160-200 ezer embert is érinthet a probléma.
Az ólomnak nincs biztonságos szintje – figyelmeztetnek az egészségügyi szakértők. Különösen veszélyeztetettek a várandós nők és a gyermekek, akiknél már alacsony koncentráció is idegrendszeri fejlődési zavarokat okozhat. A közintézményekben – iskolákban, óvodákban – az átlagosnál is nagyobb a kockázat, mivel jellemzően régebbi épületekben működnek. Az érintett intézményben most víztisztító berendezéseket helyeztek üzembe, miközben tervezik a teljes vízvezetékrendszer felújítását.
A szakemberek tanácsa a régebbi budapesti és vidéki épületekben élőknek, hogy reggelente folyassák a csapot legalább két percig, mielőtt ivásra vagy főzésre használnák a vizet. Otthoni víztesztek is elérhetők már a piacon, illetve a vízművek laboratóriumai is végeznek vizsgálatokat. Hosszabb távon az elavult vezetékrendszerek teljes cseréje jelenthet megoldást, amit a kormányzatnak átfogó felújítási programmal kellene támogatnia a közegészségügy védelmében.