Az elmúlt napokban kiderült, hogy a magyar költségvetésnek 11,4 milliárd forintot kellett visszafizetnie az Európai Uniónak szabálytalan felhasználás miatt, azonban a büntetőjogi felelősségre vonás elmaradt. Az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) 2022-ben jelezte a magyar hatóságoknak, hogy a Miniszterelnökség által felügyelt Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság kezelésében lévő programokban szabálytalanságokat észleltek.
A vizsgálat dokumentumai szerint a visszafizetési kötelezettséget elsősorban egy nagy volumenű informatikai közbeszerzés szabálytalan lebonyolítása okozta, ahol a pályázati feltételek indokolatlanul szűkre szabásával korlátozták a versenyt. A Központi Nyomozó Főügyészség 2023 januárjában indított nyomozást, ám idén ősszel bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. A főügyészség szerint „nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, bár a szabálytalan eljárás ténye bizonyítást nyert„.
Az ügy különösen érinti a határon túli magyar közösségeket is, hiszen számos határ menti együttműködési program finanszírozása került veszélybe a visszafizetési kötelezettség miatt. A Kisebbségi Jogvédő Intézet közleménye szerint a Szlovákia-Magyarország és Románia-Magyarország határ menti együttműködési programokból 1,8 milliárd forintnyi forrás nem jutott el a tervezett kedvezményezettekhez. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a visszafizetett összeget a hazai költségvetés tartalékából kellett elkülöníteni.
A szakértők rámutatnak: a büntetőjogi felelősségre vonás hiánya ellenére az eset precedenst teremt, és várhatóan szigorúbb ellenőrzéseket von maga után. „A magyar közigazgatásnak fel kell készülnie arra, hogy az uniós források felhasználása során minden eddiginél alaposabb vizsgálatokra számíthat” – nyilatkozta Dr. Varga Péter, a Transzparencia Központ jogi szakértője. A határon túli magyar szervezetek számára fontos, hogy a jövőbeni pályázatoknál figyelembe vegyék a szigorodó ellenőrzéseket és szabálykövetést.
