A Duna vízszintje kritikus szintre süllyedt 2025-ben, ami jelentősen akadályozza a folyami hajózást Magyarországon és a régióban. A budapesti szakaszon több helyen alig éri el a 90 centiméteres szintet, ami messze elmarad a biztonságos hajózáshoz szükséges 2,5 méteres minimumtól – közölte a Hajózási Hatóság.
Az elhúzódó aszály nemcsak a személyhajózást, hanem a teherforgalmat is sújtja. A fuvarozók jelentős kapacitáscsökkentésre kényszerülnek: a szállítóhajók rakományuk 30-40 százalékát kénytelenek hátrahagyni. A Duna menti országok gazdaságát érzékenyen érinti a helyzet, mivel a folyami szállítás a régió áruforgalmának közel 15 százalékát teszi ki a Közlekedési Minisztérium adatai szerint.
„Harminc éve dolgozom a Dunán, de ilyen tartós alacsony vízállásra nem emlékszem” – nyilatkozta Kovács István, a Mahart kapitánya. A társaság már felfüggesztette járatai egy részét és átcsoportosította kapacitásait.
A válság különösen érinti a határon túli magyar közösségeket, hiszen a Duna fontos összekötő kapocs a Kárpát-medencei régiók között. A szlovákiai Csallóközben és a szerbiai Vajdaságban működő vállalkozások jelentős része támaszkodik a dunai szállításra. A Vajdasági Gazdasági Kamara becslése szerint a régió exportjának közel negyede kerül veszélybe.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Duna Bizottság rendkívüli ülést hívott össze, ahol a tagországok egyeztetnek a kríziskezelésről és az alternatív szállítási útvonalak kialakításáról. Szakértők szerint a klímaváltozás miatt hasonló helyzetekre gyakrabban számíthatunk a jövőben. A hajózási társaságok és a környező országok kormányai közös stratégia kidolgozásán dolgoznak a hosszú távú megoldások érdekében.
Az érintett vállalkozások és utazók a Hajózási Hatóság weboldalán és mobilalkalmazásán keresztül tájékozódhatnak az aktuális vízállásról és a járatok módosításairól. Elhúzódó alacsony vízállás esetén a szakemberek a vasúti és közúti szállítás ideiglenes előtérbe helyezését javasolják.
