Magyarország történelmi léptékű vízügyi fejlesztésbe kezd, miután az elmúlt évek aszályos időszakai jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban. A Nemzeti Vízügyi Főigazgatóság közleménye szerint 2025-től több mint 4500 kilométernyi csatorna felújítása kezdődik meg országszerte, ami a hazai vízhálózat közel harmadát érinti.
Az Agrárminisztérium adatai alapján a szárazság miatt az elmúlt három évben átlagosan 15-20 százalékkal csökkent a terméshozam a gabonaféléknél, ami közvetlen hatással volt a gazdák megélhetésére és az élelmiszerárakra is. A most induló program keretében nemcsak a meglévő csatornahálózat kapacitását bővítik, hanem új víztározók építését is tervezik. Ezek együttesen mintegy 200 ezer hektárnyi mezőgazdasági területen javíthatják a vízgazdálkodást.
„Ez a beruházás nemcsak az öntözési lehetőségeket bővíti, hanem a vizek visszatartását is segíti, ami kulcsfontosságú az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban” – nyilatkozta Nagy István agrárminiszter a projekt bejelentésekor. A felújítások során modern, víztakarékos technológiákat alkalmaznak, és digitális vízügyi monitoring rendszert építenek ki, amely valós idejű adatokat szolgáltat a vízállásról és a talajnedvességről.
A fejlesztések az ország keleti régióiban kezdődnek, ahol az aszály okozta károk a legsúlyosabbak voltak az elmúlt években. A Tisza-völgyi és a dél-alföldi területeken már 2025 tavaszán elindulhatnak a munkálatok. A határmenti régiókban – különösen a román és szerb határszakaszoknál – határon átnyúló vízügyi együttműködések is részét képezik a programnak, ami a magyar közösségek számára is előnyös lehet.
A kormány a következő hat évre elosztva összesen 580 milliárd forintot különített el a fejlesztésekre, amelyhez uniós források is társulnak. A gazdálkodók számára külön pályázati lehetőségeket nyitnak a korszerű öntözési rendszerek kiépítésére, ami tovább növelheti a program hatékonyságát.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a fejlesztések nyomán a jelenlegi 200 ezer hektárnyi öntözött területet 2030-ig 350 ezer hektárra bővítenék, ami jelentősen javíthatja az ország élelmiszer-ellátásának biztonságát és a gazdálkodók versenyképességét is az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények között.
