Az Európai Bizottság öt új kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ezek közül az egyik legjelentősebb a hulladékgazdálkodási rendszer átalakításával kapcsolatos. A Bizottság szerint a magyar kormány nem tartotta be a hulladékkezelésre vonatkozó uniós irányelveket, ami veszélyezteti a környezetvédelmi célok elérését.
A 2025. január 1-jén életbe lépett új magyar hulladékgazdálkodási rendszer (koncessziós modell) kapcsán az Európai Bizottság kifogásolja, hogy a MOHU Zrt. kizárólagos jogokat kapott, ami korlátozza a piaci versenyt. Az EB álláspontja szerint ez sérti az uniós versenyjogot és a hulladék-keretirányelvben foglaltakat. Az új rendszerben a hulladékgazdálkodás korábban önkormányzati hatáskörbe tartozó részei állami irányítás alá kerültek.
A Környezetvédelmi Minisztérium közleményében visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy az új rendszer hatékonyabb és környezetbarátabb hulladékgazdálkodást tesz lehetővé. „A koncessziós modell bevezetése szükséges lépés volt az uniós újrahasznosítási célok eléréséhez” – nyilatkozta a tárca szóvivője. A minisztérium adatai szerint az új rendszer bevezetése óta 12%-kal nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége.
A további négy eljárás a közbeszerzésekkel, a vízügyi keretirányelvvel, az egyenlő bánásmóddal és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával kapcsolatos. A magyar kormánynak két hónapja van válaszolni a Bizottság kifogásaira. Amennyiben a válaszok nem kielégítőek, az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet, ami pénzbírságot is vonhat maga után.
A határon túli magyarokat közvetlenül nem érinti az ügy, de a környezetvédelmi szakértők szerint a hulladékgazdálkodás hatékonyságának kérdése határokon átnyúló jelentőségű. A Kárpát-medencei magyar közösségek számára fontos, hogy valamennyi érintett országban fenntartható és hatékony hulladékkezelési rendszerek működjenek.