Emmanuel Macron francia elnök bejelentése, miszerint nem zárja ki francia katonák Ukrajnába küldését, vihart kavart az európai politikában. A NATO-n belüli feszültségek tovább éleződtek, miután a francia védelmi miniszter a tegnapi sajtótájékoztatón konkrét dátumot említett: 2025 első negyedévét jelölte meg egy lehetséges kiképzői misszió kezdeteként.
A francia kormány álláspontja szerint az orosz előrenyomulás megállításához szükség lehet nyugati katonai személyzet korlátozott jelenlétére. „Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország megnyerje ezt a háborút” – nyilatkozta Sébastien Lecornu védelmi miniszter a Le Monde-nak adott interjújában. Az elképzelés szerint a francia misszió elsősorban ukrán katonák kiképzésére, logisztikai támogatásra és aknamentesítésre fókuszálna.
Németország és Magyarország azonnal elutasította a francia javaslatot. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint „ez a felelőtlen terv közvetlen NATO-Oroszország konfliktushoz vezethet”. A Romániában élő magyar közösség képviselői szintén aggodalmuknak adtak hangot. „A Kárpát-medencei magyarság számára különösen fenyegető minden eszkaláció” – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Európai Bizottság óvatosan nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy bármilyen katonai szerepvállalásnak konszenzuson kell alapulnia. Szakértők szerint a 2025-ös időzítés összefügghet az amerikai elnökválasztás utáni új geopolitikai helyzettel. A vita különösen érinti a határon túli magyarságot Kárpátalján, ahol a háború közvetlen hatásai érzékelhetők.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta: Magyarország továbbra is a béketárgyalások felgyorsítását szorgalmazza, és nem támogat semmilyen, a konfliktus eszkalációjához vezető lépést. A Külügyminisztérium konzuli szolgálata folyamatosan frissíti a határon túli magyarokat érintő biztonsági információkat és utazási tanácsokat.
