Az oldal használatával elfogadja az Adatvédelmi Szabályzatot és a Felhasználási Feltételeket.
Elfogadom
  • Románia
  • Szlovákia
  • Szerbia
  • Ukrajna
  • Ausztria
Hirek Ma
  • Főoldal
  • Magyarország hírei
  • Világhírek
  • Gazdaság
  • Politika
Éppen olvasod: Zrínyi rohamlöveg története és hibái büszkeségünkké váltak
Hirek MaHirek Ma
Betűméret-átállítóAa
  • Románia
  • Szlovákia
  • Szerbia
  • Ukrajna
  • Ausztria
Keresés
  • Főoldal
  • Magyarország hírei
  • Világhírek
  • Gazdaság
  • Politika
Kövess minket
© 2025 Hirek Ma. Minden jog fenntartva. Független, magyar nyelvű diaszpóra-média.
Társadalom & Kultúra

Zrínyi rohamlöveg története és hibái büszkeségünkké váltak

Bence Nagy
Utoljára frissítve: 2025. november 22 08:49
Bence Nagy
2 perces olvasmány
Megosztás

A magyar hadiipar történetének egyik legjelentősebb fejlesztése, a Zrínyi rohamlöveg az 1940-es évek elején született meg, amikor az ország kétségbeesetten próbált lépést tartani a háborús fegyverkezéssel. A fejlesztés 1942-ben indult, és alig egy év alatt sikerült a tervezőasztaltól a gyártásig eljutni, ami kiemelkedő teljesítménynek számított. A 40M Turán közepes harckocsi alvázára épített rohamlöveg egyedülálló magyar fejlesztésként vonult be a történelembe.

A Zrínyi rohamlöveg két változatban készült: a 105 mm-es tarackkal felszerelt Zrínyi II volt a gyakoribb, míg a 75 mm-es löveggel ellátott Zrínyi I-ből mindössze egyetlen prototípus épült. A gyártás a budapesti Weiss Manfréd Művekben zajlott, ahol összesen 66 darab készült belőle. A rohamlöveg tervezése során kifejezetten a gyalogsági támogatásra helyezték a hangsúlyt, amit a 105 mm-es tarack is tükrözött, amely hatékonynak bizonyult bunkerek és megerősített állások ellen, viszont páncéltörő képessége korlátozott maradt.

„A Zrínyi talán legjelentősebb erénye az volt, hogy magyar mérnökök tervezték, magyar munkások gyártották, és igazodott a magyar hadviselési igényekhez” – nyilatkozta korábban Bonhardt Attila hadtörténész. A jármű azonban számos konstrukciós hibával küzdött: motorja gyakran túlmelegedett, a 41 tonnás tömeghez gyenge volt a 260 lóerős motor, valamint az alváz túlterheltségéből adódóan mechanikai meghibásodások is gyakran előfordultak. A hatótávolsága mindössze 220 km volt, ami jelentősen korlátozta bevethetőségét.

A Zrínyi rohamlövegek frontszolgálatuk során elsősorban az 1. és 10. rohamtüzér osztálynál harcoltak. Annak ellenére, hogy a szovjet T-34-esekkel vagy a német Panzer IV-gyel szemben technikai hátrányban voltak, a magyar legénység gyakran kiváló taktikai érzékkel kompenzálta a hiányosságokat. A II. világháború végére szinte az összes példány megsemmisült vagy szovjet kézre került, mára csak egyetlen restaurált példány látható a budapesti Hadtörténeti Múzeumban.

A Zrínyi rohamlöveg, minden hibája ellenére, a magyar katonai innováció szimbólumává vált, és ma is büszkeséggel tekintünk erre a hazai fejlesztésű páncélosra, amely kétségbeejtő körülmények között is bizonyította a magyar hadiipar kreativitását és alkalmazkodóképességét.

CÍMKÉZVE:II. világháborúKatonai innovációMagyar hadiiparPáncélos fejlesztésZrínyi rohamlöveg
Cikk megosztása
Facebook E-mail Link másolása Nyomtatás
SzerzőBence Nagy
Szerkesztő – Hírek és magyarázó tartalmak vezetője (Budapest)
Követés:
A napi hírfolyamért és az útmutató/explainer anyagokért felel. Biztosítja a szerkesztőségi függetlenséget és a tényellenőrzést, reggeli és esti összefoglalókat készít a diaszpóra számára.
Előző cikk Globális élelmezési válság 2025: segélyhiány súlyosbítja a helyzetet
Következő cikk EU békepolitika és magyar-amerikai kapcsolatok 2025: Bóka János tárgyalásai
Nincs hozzászólás Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legolvasottabb

Piarista rend Erdély története: Száz éve alakult meg a romániai rendtartomány

Szerző
Bence Nagy

Iratkozzon fel most!

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy azonnal megkapja legújabb cikkeinket!

Uniós pénzek megvonása Magyarországtól 2025: forrásmegvonást sürgetnek

14 perc ezelőtt

Magyar-német gazdasági együttműködés 2025: Magyarország szerepe erősödik a német gazdasági átalakulásban

59 perc ezelőtt

You Might Also Like

Társadalom & Kultúra

Magyarország ifjúsági fővárosa 2026 Gyergyószentmiklós Cegléd

5 nap ezelőtt
Társadalom & Kultúra

Nőgyilkosság és online vita 2025: véleménycikk

3 hét ezelőtt
Társadalom & Kultúra

Családi programok Budapest 2025: Egy anya új szemmel járja a várost

1 hónap ezelőtt
Társadalom & Kultúra

Magyar fiatalok drogfogyasztása 2025: európai lista élén állunk

1 hónap ezelőtt

Egyéb kategóriák

  • Sport
  • Társadalom
  • Technológia
  • Egészség

Jogi és kapcsolat

  • Rólunk
  • Kapcsolat
  • Adatvédelmi tájékoztató
  • Felhasználási feltételek

Kövess minket!

X-twitter Youtube Tiktok

© 2025 Hirek Ma. Minden jog fenntartva. Független, magyar nyelvű diaszpóra-média.