Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Parlamentben váratlan bejelentést tett: 2025-ben alkotmánymódosítást kezdeményezhet, amely Magyarország kormányzati rendszerét a jelenlegi parlamentáris modellről félelnöki rendszerre változtatná. A javaslat szerint a köztársasági elnök jogköre jelentősen bővülne, közvetlenül választanák, és bizonyos területeken – elsősorban külpolitikában és védelmi kérdésekben – önálló döntési jogkörrel rendelkezne.
A kormányfő érvelése szerint a geopolitikai kihívások és az „egyre turbulensebb nemzetközi környezet” indokolja a változtatást. „Egy erősebb, közvetlenül választott államfő hatékonyabban képviselhetné Magyarország érdekeit a világban” – fogalmazott Orbán. Az Alkotmánybíróság előzetes vizsgálata szerint a tervezett módosítás nem ütközik a jelenlegi Alaptörvény alapvető rendelkezéseibe, de jelentős átalakítást igényelne.
Az ellenzéki pártok hevesen bírálták a felvetést. A Momentum elnöke szerint „a miniszterelnök a csökkenő népszerűségére válaszul próbál új hatalmi pozíciót kialakítani magának”, míg a Demokratikus Koalíció „a demokratikus intézményrendszer további leépítéseként” értékelte a javaslatot. Független alkotmányjogászok megjegyezték, hogy a félelnöki rendszer bevezetése a hatalmi ágak újraszabályozását igényelné.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium már dolgozik a részletes javaslatokon, amelyeket várhatóan 2025 első negyedévében terjesztenek az Országgyűlés elé. A kormány közleménye szerint előzetesen széles körű társadalmi egyeztetést terveznek, és nemzeti konzultációt is kilátásba helyeztek. A változtatás elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmados többsége szükséges.
Magyarországon a rendszerváltás óta parlamentáris kormányzati rendszer működik, ahol a végrehajtó hatalom élén a miniszterelnök áll, míg a köztársasági elnök főként protokolláris feladatokat lát el. A félelnöki modell – amely például Franciaországban működik – erősebb jogkörökkel ruházná fel az államfőt, miközben a kormány és a parlament hatásköre bizonyos területeken megmaradna.
