Az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzése szerint Magyarország növekedése 2024-ben és 2025-ben is alulteljesít majd az EU-átlaghoz képest. Miközben az unió gazdasága várhatóan 1,5 százalékkal bővül idén, a magyar gazdaság mindössze 1,0 százalékos növekedést érhet el – derül ki a brüsszeli testület őszi gazdasági prognózisából.
A helyzetet súlyosbítja, hogy regionális összevetésben még kedvezőtlenebb a kép: Lengyelország 3,0 százalékos, Románia 3,1 százalékos, míg Szlovákia 2,1 százalékos növekedést érhet el 2024-ben. Magyarország ezzel az EU 27 tagállama közül csak a 22. helyen áll a gazdasági bővülés rangsorában. Az MNB korábbi alelnöke, Surányi György szerint „a magyar gazdaság strukturális problémái, köztük az alacsony termelékenység, a képzett munkaerő kivándorlása és a fejlesztések elmaradása hosszabb távú lemaradást eredményeznek”.
A lassú növekedés mögött több tényező is áll: az elhúzódó magas infláció 2022-2023-ban jelentősen visszavetette a belső fogyasztást, az állami beruházások késlekednek, miközben a korábbi évek sikeres járműipari befektetései is csak fokozatosan fejtik ki hatásukat. A GKI Gazdaságkutató szerint a magas kamatszintek és a költségvetési megszorítások továbbra is fékezik a gazdasági teljesítményt.
A kilátások 2025-re valamivel kedvezőbbek, ekkor már 2,4 százalékos növekedés várható, ami közelíti az uniós 1,7 százalékos átlagot, de továbbra is elmarad a régió országainak teljesítményétől. Az Európai Bizottság adatai szerint a következő két évben a magyar gazdaság teljes bővülése 3,4 százalék lehet, szemben például Lengyelország 6,1 vagy Románia 6,3 százalékos kumulált növekedésével.
Szakértők szerint a felzárkózáshoz hosszú távú strukturális reformokra, a versenyképesség javítására és a beruházási környezet stabilizálására lenne szükség. Különösen fontos lenne az oktatás minőségének javítása és a képzett munkaerő megtartása, valamint a kis- és középvállalatok támogatása, amelyek a hazai gazdaság gerincét alkotják.
