A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok jelentős fordulóponthoz érkeztek 2025-ben, miután a keleti nyitás stratégia kézzel fogható eredményeket hozott a magyar gazdaság számára. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter brüsszeli nyilatkozatában kiemelte: Magyarország jelenleg egyedülálló versenyelőnyt élvez a régióban a kínai befektetések terén. A tavalyi évben Magyarország volt az egyetlen európai ország, amely mind amerikai, mind kínai befektetéseket vonzott jelentős mértékben.
A miniszter adatai szerint a magyar-kínai kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 13 milliárd eurót, ami 14 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a tendencia 2025-ben is folytatódik. „Magyarország ma az elektromos autóipar egyik legfontosabb európai központja, köszönhetően többek között a kínai BYD, CATL és EVE Power befektetéseinek” – hangsúlyozta Szijjártó. A keleti vállalatok nem csak gyártókapacitást, hanem kutatás-fejlesztési tevékenységet is telepítenek Magyarországra, ami hosszú távú előnyöket jelent.
A határon túli magyar közösségek számára is érezhetők a kedvező hatások. A szlovákiai és romániai magyarlakta területeken működő beszállítói hálózatok új lehetőségekhez jutnak, mivel a kínai befektetők regionális partnercégeket is bevonnak. Az elmúlt évben csak a Vajdaságban három olyan magyar tulajdonú középvállalkozás kapott megrendelést kínai autóipari cégektől, amely korábban kizárólag nyugati piacra termelt.
A gazdasági együttműködés további területeket is érint: az agrárexport növekedése, a felsőoktatási csereprogramok bővülése, és a turisztikai kapcsolatok erősödése mind részét képezik a kétoldalú kapcsolatoknak. Magyar élelmiszeripari termékek újabb piacokat nyertek Kínában, miközben a két ország közötti közvetlen légi járatok száma heti nyolcra emelkedett.
A kínai-magyar kapcsolatok fejlődése ugyanakkor európai vitákat is generál. Míg Brüsszel aggodalmát fejezi ki a stratégiai függőségek miatt, Magyarország pragmatikus megközelítést alkalmaz. Szakértők szerint a magyar gazdasági modell sikerességének kulcsa lehet a keleti és nyugati befektetések egyensúlyának megtalálása, miközben hazánk kihasználja előnyös földrajzi elhelyezkedését és rugalmas gazdaságpolitikáját.
