Magyarország vízhelyzete kritikus fordulóponthoz érkezett: a Nemzeti Vízügyi Főigazgatóság legfrissebb adatai szerint az ország 69 járása közül már 43-ban tapasztalható jelentős vízhiány. Az idei csapadékmennyiség közel 20%-kal marad el a sokéves átlagtól, miközben a talajvízszint egyes alföldi területeken akár 1,5 méterrel is csökkent az elmúlt öt évben.
A Belügyminisztérium által közzétett átfogó vízhiány térkép regionális különbségekre világít rá. Legkritikusabb a helyzet a Dél-Alföldön, ahol Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye mezőgazdasági területeinek 40%-át sújtja súlyos vízhiány. Ezzel szemben a nyugat-dunántúli megyékben, valamint az északi hegyvidéki régiókban egyelőre mérsékeltebb a probléma, köszönhetően a magasabb erdősültségnek és a vízmegtartó természetes rendszereknek.
„Az aszályos időszakok gyakorisága és intenzitása olyan ütemben növekszik, amelyre korábban nem számítottunk. Ez már nem csak mezőgazdasági kérdés, hanem nemzetbiztonsági szempont is” – nyilatkozta Horváth István, a Nemzeti Fenntartható Vízgazdálkodási Tanács vezetője. A vízügyi szakértők szerint a határon túli magyar közösségek számára is közvetlen következményekkel jár a helyzet, különösen a Vajdaságban és Kárpátalján, ahol a mezőgazdasági területek öntözése egyre nagyobb kihívást jelent.
A kormány válaszként nemrég elfogadta az Országos Vízgazdálkodási Stratégia 2025-2035 programot, amely 420 milliárd forintos kerettel támogatja a vízmegtartó rendszerek fejlesztését. A program részeként minden megyeszékhelyen vízügyi tanácsadó pontot alakítanak ki, ahol a lakosság és a vállalkozások szakmai segítséget kaphatnak víztakarékossági megoldásokhoz. Az érintett területeken élők a Belügyminisztérium weboldalán találhatnak részletes tájékoztatást az aktuális vízhiány állapotáról és az elérhető támogatásokról.
