ELLENŐRZÖTT TÉNYEK: SZERBIA EU-CSATLAKOZÁSA – HOL TART A JOGÁLLAMISÁGI REFORMOK MEGVALÓSÍTÁSA?
Szerbiában egyre intenzívebb vita zajlik a 2025-ös EU-csatlakozási céldátumról, miután több politikai vezető is erre az évre prognosztizálta a tagság elérését. A HAMIS vagy legalábbis erősen FÉLREVEZETŐ állításokkal szemben fontos tisztázni: Szerbia jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy két éven belül teljesítse az uniós jogállamisági követelményeket.
Az Európai Bizottság legfrissebb országjelentése szerint Szerbia „mérsékelt felkészültséget” mutat a jogállamiság terén, ami az ötfokozatú skálán csupán közepes értékelés. A dokumentum különösen kritikus a bírói függetlenség, a korrupcióellenes küzdelem és a sajtószabadság helyzetével kapcsolatban. Ezeken a területeken nemcsak stagnálás, de egyes esetekben visszalépés is tapasztalható. Ana Brnabić miniszterelnök ugyan többször hangsúlyozta elkötelezettségét a reformok mellett, de Brüsszel konkrét eredményeket vár szavak helyett.
A vajdasági magyarságot különösen érintő kérdésekben – kisebbségi jogok, nyelvhasználat, oktatás – az értékelés valamivel pozitívabb, de a jelentés szerint itt is szükség van további előrelépésre. A vajdasági magyar közösségeknek érdemes figyelemmel kísérniük a reformfolyamatot, hiszen az EU-integráció erősítheti jogaik érvényesítését és bővítheti lehetőségeiket.
A csatlakozási folyamat jelenlegi tempója és a fennálló hiányosságok alapján szakértők szerint 2030 előtt nem várható teljes jogú tagság. A vajdasági magyarok számára fontos tudni, hogy az EU-csatlakozásról szóló félrevezető állítások gyakran politikai célokat szolgálnak, és nem a tényleges helyzetet tükrözik. A hiteles információkért érdemes az Európai Bizottság hivatalos jelentéseit és független elemzők értékeléseit követni.
