Magyarország közigazgatása jelentős átalakuláson megy keresztül a mesterséges intelligencia bevezetésével. A Digitális Magyarország program keretében 2025-ig több mint 170 milliárd forintot különítenek el az állami szolgáltatások digitalizációjára és AI-alapú fejlesztésekre – derül ki a Digitális Állampolgárság Program legfrissebb jelentéséből.
A Nemzeti Digitalizációs Stratégia adatai szerint a magyar közigazgatási szervek már most is 78 különböző ponton használnak AI-megoldásokat, elsősorban ügyfélszolgálati, adatfeldolgozási és ügyintézési folyamatokban. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) jelentése alapján az elektronikus ügyintézési platformon havonta átlagosan 1,2 millió ügyet kezelnek, ami 43%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A magyarországi fejlesztések összhangban vannak az EU AI Act előírásaival, amely szigorú adatvédelmi és transzparencia-követelményeket támaszt a közigazgatásban használt algoritmusokkal szemben.
„A mesterséges intelligencia nem önmagában cél, hanem eszköz, amely segíti a közigazgatás hatékonyságát és az állampolgárok kényelmét” – nyilatkozta Kovács János, a Digitális Közszolgáltatások Fejlesztési Igazgatóságának vezetője. Hangsúlyozta, hogy minden AI-alapú rendszer fejlesztésénél elsődleges szempont az adatvédelem és a megfelelő emberi felügyelet biztosítása.
A határon túli magyar közösségek számára különösen fontos fejlemény, hogy a konzuli szolgáltatások egy része 2025-től AI-asszisztált virtuális ügyintézéssel is elérhetővé válik. Ez jelentősen megkönnyítheti a Kárpát-medencében élő magyarok adminisztratív ügyeinek intézését, különösen a kisebb településeken élők számára. Romániában és Szerbiában már idén ősszel indul a rendszer tesztüzeme, míg Szlovákiában és Ukrajnában várhatóan 2025 első felében lesz elérhető.
A technológiai fejlesztések sikerének kulcsa a magyar lakosság digitális kompetenciáinak fejlesztése is. Az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felmérése szerint a magyar lakosság 64%-a rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, ami ugyan javuló tendenciát mutat, de elmarad az uniós 72%-os átlagtól.
A mesterséges intelligencia közigazgatási alkalmazása komoly lehetőséget jelent a határon túli magyar közösségek számára az anyaországgal való kapcsolattartás egyszerűsítésében. A fejlesztések előrehaladásáról és az új szolgáltatások elérhetőségéről érdemes rendszeresen tájékozódni a kormányzati tájékoztató oldalakon.
