Az Egyesült Államok újraválasztott elnöke, Donald Trump különmegbízottakat küld Moszkvába és Kijevbe, hogy megkezdődjön a háború lezárását célzó diplomáciai folyamat. Trump a januári hivatalba lépése után azonnal megbízta közvetlen tanácsadóit a tárgyalások előkészítésével. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint a megbízottak már februárban útra kelnek.
A különmegbízottak kinevezése illeszkedik Trump kampányígéreteihez, miszerint „24 órán belül” megoldást találna az orosz-ukrán konfliktusra. A valóságban azonban összetettebb a helyzet. A Reuters információi szerint a delegáció vezetésével Richard Grenell korábbi németországi nagykövetet bízták meg, aki korábban is közvetített nemzetközi konfliktusokban. Mellette katonai szakértők és gazdasági tanácsadók is helyet kapnak a csapatban. A megbízottak feladata nem a békeszerződés kidolgozása, hanem a párbeszéd újraindítása és a lehetséges kompromisszumok feltérképezése.
Az ukrán külügyminisztérium óvatosan reagált, hangsúlyozva, hogy minden béketárgyalás alapfeltétele Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: „Nyitottak vagyunk a tárgyalásokra, de nem a megadásra.” Oroszország részéről Szergej Lavrov külügyminiszter üdvözölte a kezdeményezést, de megjegyezte, hogy Moszkva álláspontja változatlan a vitatott területek kapcsán.
A békefolyamat kimenetelét nagyban befolyásolja a frontvonalon kialakult patthelyzet és a gazdasági szankciók hatása. A közép-európai országok, köztük Magyarország is, támogatják a gyors megegyezést. A magyar kormány közleménye szerint a háború lezárása kulcsfontosságú a térség gazdasági stabilitása szempontjából. A kárpátaljai magyarság számára különösen jelentős lehet minden olyan fejlemény, amely közelebb hozza a békét és a normalizálódó viszonyokat a határrégiókban.
A magyarországi és határon túli magyar közösségek figyelemmel kísérhetik a fejleményeket a külügyminisztérium honlapján, ahol rendszeres tájékoztatást adnak az eseményekről és azok regionális hatásairól.
