A magyar ingatlanpiacon továbbra is jelentős területi különbségek figyelhetők meg a lakásárakban. Az Economx elemzése szerint Budapest II. kerületében, a Gábor Áron utcában található az ország legdrágább lakóingatlana, ahol egy négyzetméter átlagára eléri a 3,3 millió forintot. Ezzel szemben a legolcsóbb utca Nógrád vármegyében, Karancsság településen található, ahol mindössze 23 ezer forintos négyzetméteráron kínálnak lakóingatlanokat.
A fővárosi elit negyedek továbbra is vezető helyen állnak az ingatlanpiacon. A II. kerületi presztízsutca mellett a Sas-hegy környéki Meredek utca (3,1 millió Ft/m²), valamint a XII. kerületi Tündér utca és a Galgóczy utca (2,9 millió Ft/m²) szerepelnek a legdrágábbak között. Az országos adatok alapján a budapesti V., I., II., és XII. kerületek utcái uralják az élmezőnyt, ami jól mutatja a főváros és vidék közötti jelentős árkülönbségeket.
A legolcsóbb utcák listáját szinte kizárólag Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye települései uralják. Az említett karancssági utcán kívül Nógrádszakál, Dorogháza és Bárna településeken is 25-30 ezer forintos négyzetméteráron lehet ingatlanhoz jutni. A KSH adatai szerint ezekben a régiókban az országos átlag töredékéért lehet lakóingatlant vásárolni, ami összefüggésben van a gazdasági fejlettség és az infrastruktúra állapotával.
Az ingatlanszakértők szerint a vidéki árak rendkívül kedvezőek lehetnek a külföldi munkavállalás után hazatelepülőknek és a távmunkában dolgozóknak egyaránt. Ugyanakkor Erdős Sándor, a Duna House elemzője figyelmeztet: „A kiemelkedően alacsony árfekvésű településeken gyakran nehezebb az ingatlanok értékesítése, és számolni kell az infrastrukturális hiányosságokkal is.„
A különbségek belátható időn belül nem fognak jelentősen csökkenni. A határon túli magyar közösségek számára a kelet-magyarországi ingatlanárak továbbra is vonzó alternatívát jelenthetnek, különösen azok számára, akik Magyarországra terveznek költözni, de nem engedhetik meg maguknak a fővárosi vagy nyugat-magyarországi ingatlanokat.