Európában egyedülálló városszerkezet rejtőzik Hajdú-Bihar megyében: Hajdúböszörmény kör alakú településszerkezete évszázadok óta őrzi a hajdúk letelepítésének emlékét. A város különleges alaprajza nem véletlenszerűen alakult ki, hanem tudatos tervezés eredménye, amely védelmi és közösségi célokat szolgált a 17. század elején. Az UNESCO világörökségi várományosi listáján szereplő városszerkezet ma is jól látható légi felvételeken.
A különleges városszerkezet 1609-ben kezdett kialakulni, amikor Báthory Gábor erdélyi fejedelem letelepítette itt a hajdúkat. A körkörös szerkezet központjában áll a református templom és a főtér, ahonnan sugárirányban futnak ki az utcák. E köré épült egy belső körgyűrű, amit további gyűrűk vesznek körül. A hajdúk elsősorban védelmi szempontok alapján alakították ki a városszerkezetet – a központból minden irányba gyorsan el lehetett jutni, így támadás esetén hatékonyan tudták megszervezni a védelmet.
„Hajdúböszörmény körkörös szerkezete tökéletes példája annak, hogyan alkalmazkodott egy település a történelmi körülményekhez. A várost úgy tervezték, hogy a központi területen találkozó közösség gyorsan reagálhasson bármilyen külső veszélyre,” – magyarázta Dr. Nagy Gábor, a Debreceni Egyetem településtörténésze.
A város történelmi öröksége a mai napig meghatározza a település arculatát. A belső területen a Kálvin tér és a Bocskai tér alkotja a központot, innen indulnak a sugárirányú utcák, melyeket az Ady Endre körút köt össze. Érdekes látni, ahogy a kör alakú szerkezetet kiegészítik a későbbi, modern városrészek, amelyek már négyzethálós rendszerben épültek. A történelmi városközpont ma is őrzi a hagyományos hajdú építészet elemeit, miközben modern városi funkciókat is ellát.
A település egyedi szerkezete nemcsak történelmi érdekesség, hanem turisztikai vonzerő is. A helyi önkormányzat és a Hajdúsági Múzeum rendszeresen szervez városnéző sétákat, amelyek bemutatják a különleges városszerkezet kialakulását és jelentőségét. A város büszkén őrzi hajdú örökségét, ami nemcsak az utcák elrendezésében, hanem a helyi hagyományokban és közösségi eseményekben is tetten érhető.