A Kossuth Rádió első adásának százéves évfordulóján különösen fontos emlékeznünk arra, hogy a rádiózás ma is kulcsfontosságú pillére a határon túli magyar közösségek kulturális és információs hálózatának. A 2022-es Nemzeti Médiafogyasztási Felmérés szerint a külhoni magyarok 47%-a naponta hallgat rádiót, és közülük 68% kifejezetten anyanyelvű adókat követ rendszeresen.
A rádiózás a digitális korban is megőrizte jelentőségét a szórványközösségekben. „A rádió sokszor az egyetlen magyar nyelvű médium, amely a legeldugottabb településekre is eljut” – nyilatkozta Kovács István, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója. Különösen a kárpátaljai, erdélyi és vajdasági szórványvidékeken, ahol az internet-lefedettség gyakran korlátozott, a rádió az anyanyelvi kultúrához és közélethez való kapcsolódás elsődleges eszköze maradt. A Szabadkai Rádió, a Kolozsvári Rádió magyar adása vagy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által működtetett Pulzus Rádió napi rendszerességgel sugároz helyi híreket, kulturális tartalmakat.
A határon túli rádiózás nem csupán információközvetítő, hanem identitásmegőrző szerepet is betölt. Az adások 62%-a kulturális tartalom – népzene, irodalmi műsorok, történelmi ismeretterjesztés –, ami jelentősen hozzájárul a magyar nyelv és kultúra megőrzéséhez. Az utóbbi években több regionális rádió indított kifejezetten fiataloknak szóló műsorokat, modern zenei kínálattal és közösségi témákkal, felismerve, hogy az új generációk megszólítása létfontosságú.
A magyar nyelvű rádiózás jövője szempontjából kulcsfontosságú a határon túli területeken a frekvenciák biztosítása és a digitális átállás támogatása. A hallgatók számára pedig praktikus tájékozódni az online rádiózási lehetőségekről és a podcast-szolgáltatásokról, amelyek a hagyományos sugárzás mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a határon túli magyar közösségek életében.