Az Európai Bizottság friss jelentése szerint Magyarország 2025 első félévében nettó befizetővé vált az uniós költségvetésben. A hivatalos kimutatás alapján hazánk 820 millió euróval (körülbelül 321 milliárd forinttal) több pénzt fizetett be, mint amennyit uniós forrásként megkapott. Ez jelentős fordulat a korábbi évekhez képest, amikor Magyarország rendszerint a támogatások nettó kedvezményezettje volt.
A változás hátterében összetett folyamatok állnak. Egyrészt Magyarország gazdasági fejlődése miatt fokozatosan nő a befizetési kötelezettsége, hiszen a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) arányában járulnak hozzá az EU költségvetéséhez. Másrészt a kohéziós és agrártámogatások egy része továbbra is visszatartott státuszban van a jogállamisági mechanizmus alkalmazása miatt. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a helyzet átmeneti, és a folyósítások helyreállításával várhatóan ismét kedvezőbbé válik a mérleg.
Az uniós befizetések rendszere átlátható: az áfa-alapú hozzájárulás, a GNI-alapú befizetés, valamint a műanyag-hulladék alapú saját forrás adja a fő elemeket. A Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint a jelenlegi helyzet nem példa nélküli – Lengyelország és Csehország is átesett már hasonló átmeneti időszakon. Az MNB adatai szerint a magyarországi vállalkozások és önkormányzatok pályázati aktivitása továbbra is magas, így a jövőben több támogatás lehívása várható.
A határon túli magyar közösségeket is érinti a változás, hiszen a határ menti együttműködési programok finanszírozása részben az uniós költségvetéstől függ. A szakértők szerint érdemes figyelemmel kísérni az Európai Bizottság következő negyedéves jelentését, amely pontosabb képet adhat a tendenciáról. Addig is a pályázati lehetőségek változatlanul nyitva állnak minden jogosult számára.
