Az Európai Külügyi Kapcsolatok Tanácsa (ECFR) friss elemzése szerint Ukrajna sorsának alakulása jelentős mértékben a visegrádi országok, különösen Magyarország, Szlovákia és Lengyelország külpolitikai irányvonalától függ 2025-ben. Az elemzés rámutat, hogy a háború harmadik évében Közép-Európa országainak növekvő gazdasági és politikai befolyása meghatározó Kijev jövőjére nézve.
A tanulmány szerint Magyarország továbbra is fenntartja fenntartásait az uniós Ukrajna-politikával kapcsolatban, ami több területen is érezteti hatását. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt évben több alkalommal is kijelentette, hogy Magyarország érdeke a béketárgyalások mielőbbi megkezdése. „A magyar álláspont következetes maradt: Ukrajna támogatása nem jelenthet korlátlan elköteleződést, és figyelembe kell venni a magyar kisebbség helyzetét is Kárpátalján” – olvasható a jelentésben.
Az elemzés rávilágít, hogy Szlovákia Robert Fico kormánya alatt hasonló álláspontot képvisel, miközben Lengyelország – bár továbbra is Kijev egyik legfontosabb támogatója – a határon átnyúló mezőgazdasági viták miatt óvatosabbá vált. Ez az új regionális dinamika jelentősen befolyásolja az EU kollektív Ukrajna-politikáját, hiszen a három ország együttesen blokkoló kisebbséget alkothat uniós döntéshozatali folyamatokban.
A dokumentum kiemeli a határon túli magyar közösségek szempontjából is fontos fejleményt: Magyarország következetesen a kárpátaljai magyarok nyelvi és kisebbségi jogainak biztosítását szabja feltételül az ukrán EU-integrációs folyamat támogatásához. Ez különösen fontos a kárpátaljai magyarok számára, akiknek oktatási és nyelvhasználati jogai továbbra is vitatottak.
A szakértők szerint 2025 kulcsfontosságú év lesz Ukrajna európai integrációjában, és a visegrádi országok állásfoglalása meghatározó lehet a folyamat sikerében vagy akadályozásában. A régió közös érdekeinek képviselete és a kisebbségi jogok biztosítása továbbra is kiemelt szempont marad a magyar diplomácia számára.