Jelentős előrelépés történt a Beneš-dekrétumok ügyében, miután Peter Pellegrini szlovák államfő bejelentette, hogy már alakul a kérdés felülvizsgálatával foglalkozó szakértői munkacsoport. A testület várhatóan 2025 első negyedévében kezdi meg munkáját, és feladata a vitatott jogszabályok mai jogrendbe illeszthetőségének vizsgálata lesz. A fejlemény különösen fontos a felvidéki magyarság számára, hiszen a második világháború utáni dekrétumok alapján sok magyar család vesztette el vagyonát és állampolgárságát.
A munkacsoport összeállítása jelenleg zajlik, melyben történészek, jogászok és kisebbségi jogokkal foglalkozó szakértők kapnak helyet. A testület feladata nem a dekrétumok teljes hatályon kívül helyezésének előkészítése, hanem a jelenlegi jogrendszerrel összeegyeztethetetlen elemek azonosítása és modern jogi keretekbe illesztése. „Nem a történelem átírásáról van szó, hanem arról, hogy a 21. század jogállami keretei között értelmezzük újra ezeket a jogszabályokat,” nyilatkozta a Pozsonyi Elnöki Hivatal egyik vezető munkatársa.
A kezdeményezés összhangban áll a kormány és az államfő korábbi nyilatkozataival, melyek szerint ideje szembenézni a történelem vitatott kérdéseivel. A szlovák-magyar megbékélési folyamat részeként a munkacsoport létrehozása pozitív fogadtatásra talált a felvidéki magyar szervezetek körében is. A CSEMADOK és a Magyar Szövetség képviselői üdvözölték a döntést, bár hangsúlyozták, hogy konkrét eredményeket várnak.
A dekrétumok felülvizsgálatának gyakorlati következményeiről egyelőre kevés részlet ismert. A szakértői testület ajánlásait 2025 végéig kell majd a kormány elé terjeszteni. Az érintett családok számára kulcsfontosságú lehet, hogy milyen jogi és anyagi jóvátételi mechanizmusokat dolgoznak ki. A Dunaszerdahelyi és Komáromi járásokban élő magyar közösségek különös figyelemmel követik a fejleményeket, mivel ezekben a régiókban volt legnagyobb hatása a jogfosztó intézkedéseknek.
A felvidéki magyarokat érintő kérdésben fontos mérföldkőnek számít a munkacsoport létrehozása. A szlovák-magyar kapcsolatok javulásának jeleként értékelhető a dekrétumok újraértékelése, ami a két ország közötti párbeszéd erősödését is mutatja. A magyar kormány támogatja a kezdeményezést, és nyitott a közös történelmi kérdések konstruktív megvitatására.