Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a magyar energiaellátás biztonságával kapcsolatban az ukrán-orosz konfliktus következményeként. A miniszter szerint 2025-ben komoly kockázatokkal nézhetünk szembe, ha az Ukrajna területén áthaladó gáztranzit megszűnne vagy jelentősen csökkenne. Az energiabiztonság Magyarország számára kulcsfontosságú kérdés, hiszen az ország energiaszükségletének jelentős részét importból fedezi.
Az Ukrajna és Oroszország közötti gáztranzitról szóló megállapodás 2024 végén jár le, és egyelőre nincs új szerződés a láthatáron. Szijjártó kiemelte, hogy Magyarország évi 4,5 milliárd köbméter földgázt importál Oroszországból, elsősorban az ukrán tranzitútvonalon keresztül. „Amennyiben ez az útvonal kiesik, komoly ellátásbiztonsági kockázattal szembesülünk, különösen a téli időszakban” – nyilatkozta a miniszter az ATV-nek. A kormány már most alternatív beszerzési forrásokat és útvonalakat keres, köztük a Török Áramlat és a balkáni útvonal kapacitásának növelését.
A helyzetet tovább bonyolítja az Európai Unió energiapolitikája és Ukrajna EU-csatlakozási törekvései. A magyar kormány álláspontja szerint az uniós energiapolitikának figyelembe kell vennie a tagállamok egyedi energiaszükségleteit és földrajzi adottságait. Magyarország földgázfogyasztásának közel 85%-át importból fedezi, ezért különösen érzékeny a nemzetközi ellátási láncok változásaira. A szakértők szerint a kormánynak fel kell gyorsítania az energiadiverzifikációs erőfeszítéseit és növelnie a gáztárolók kapacitását.
A magyar háztartásokat és vállalkozásokat egyaránt érintheti az esetleges ellátási bizonytalanság. A kormány ígéretet tett, hogy minden szükséges lépést megtesz az energiaellátás biztosítása érdekében, de a fogyasztóknak is érdemes felkészülniük az energiahatékonyság növelésével. Az Energiaügyi Minisztérium már dolgozik egy átfogó vészhelyzeti terven, amely tartalmazza a szükséges lépéseket egy esetleges ellátási válság esetére.
