Magyarország pozíciója tovább gyengült a nemzetközi összehasonlításokban, derül ki a 2025-ös globális indexek összeállításából. Az ország 11 kulcsfontosságú mutatóban is romló tendenciát mutat a visegrádi országokhoz képest, miközben a régió többi állama többnyire előrelépett. A Transparency International korrupciós listáján Magyarország már a 76. helyre csúszott vissza, míg Csehország a 38., Szlovákia pedig az 52. pozíciót foglalja el.
A versenyképességi mutatókban is szembetűnő a lemaradás. A Világgazdasági Fórum legfrissebb jelentése szerint hazánk 8 helyet esett vissza, miközben Lengyelország és Románia 5-5 helyet javított. „A makrogazdasági mutatók javulása önmagában nem elegendő, ha az intézményi környezet és a jogbiztonság nem erősödik párhuzamosan” – nyilatkozta Dr. Kovács Zoltán, a Gazdaságkutató Intézet elemzője. A gazdasági szabadság indexében is jelentős különbségek alakultak ki: míg Észtország a 10. helyen áll globálisan, Magyarország a 65. helyre szorult.
A demokratikus intézményrendszer állapotát mérő Freedom House jelentés különösen aggasztó képet fest: Magyarország immár a „hibrid rezsim” kategóriában szerepel 59 ponttal, miközben a régió többi országa a „konszolidált demokráciák” vagy „félig konszolidált demokráciák” besorolást kapta. A sajtószabadság terén szintén sereghajtóvá váltunk: a Riporterek Határok Nélkül rangsorában 30 ponttal a „problémás országok” közé tartozunk, szemben Csehország 78 pontos „kielégítő” minősítésével.
Kedvezőbb képet mutat a digitális versenyképesség, ahol a 40. helyen állunk, de itt is elmaradunk Csehország (32.) és Szlovénia (35.) mögött. A külhoni magyarok szempontjából különösen fontos oktatási mutatókban szintén romló tendencia érvényesül: a PISA-felmérésben a magyar diákok teljesítménye mindhárom területen az OECD-átlag alatt maradt, miközben Lengyelország és Észtország kiemelkedő eredményeket ért el.
A mutatók összességében azt jelzik, hogy mélyreható reformokra lenne szükség az intézményi környezet, oktatás és innovációs képesség terén ahhoz, hogy Magyarország visszazárkózzon a régióhoz. A határon túli magyarok számára ez azért is lényeges, mert az anyaország versenyképessége közvetlen hatással van a teljes Kárpát-medencei magyar közösség jövőbeli lehetőségeire. A kormányzat 2026-ra átfogó felzárkóztatási stratégiát ígért, melynek részletei a jövő évi költségvetési tervezetben várhatóak.
