Magyarország kormánya december elején bejelentette, hogy nem támogatja az Európai Unió Ukrajna számára tervezett 50 milliárd eurós közös hitelcsomagját. Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli tanácsülést követő sajtótájékoztatón kifejtette: hazánk nem látja biztosítottnak a hitelből finanszírozott támogatás átláthatóságát és hatékonyságát. A döntés nyomán megakadt a 2025-ös támogatási csomag előkészítése.
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU eddig mintegy 98 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta. A most tervezett 50 milliárdos csomag a következő költségvetési év legnagyobb külföldi támogatási programja lenne. Szijjártó Péter külügyminiszter hangsúlyozta: „Magyarország álláspontja változatlan. Nem veszünk részt olyan közös hitelfelvételben, amely újabb terheket róna a magyar adófizetőkre és nem szolgálja nemzeti érdekeinket.”
A magyar álláspont legfőbb indokai között szerepel, hogy továbbra sincs előrelépés a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosításában, valamint hogy a korábbi támogatások felhasználásáról nem készültek megfelelő elszámolások. Emellett a kormány hivatkozik arra is, hogy az elhúzódó háború jelentős gazdasági károkat okoz a közép-európai régió országainak.
Az uniós döntéshozók több alternatív finanszírozási modellt is vizsgálnak. Németország és Franciaország bilaterális megállapodások rendszerét javasolja, míg a balti államok a befagyasztott orosz vagyon felhasználását szorgalmazzák. A magyar kormány közleményében jelezte: kész konstruktív párbeszédet folytatni olyan megoldásokról, amelyek figyelembe veszik minden tagállam érdekeit és aggályait.
A kérdés várhatóan a januári EU-csúcs egyik központi témája lesz. A határmenti magyar közösségek képviselői eközben azt remélik, hogy a fennálló nézetkülönbségek ellenére folytatódnak a kárpátaljai magyarság helyzetének javítását célzó tárgyalások Kijev és Budapest között.
