Közös beadványt nyújtott be tegnap az Európai Unió Bíróságához a magyar és szlovák kormány, amelyben megtámadják az Európai Bizottság új energiapiaci rendeletét. A 2025/883-as számú szabályozás előírná mindkét országnak meglévő hosszú távú gázszerződéseik felbontását, amit a kormányok „a nemzeti energiaszuverenitás megsértésének” neveznek.
A magyar Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint a rendelet végrehajtása átlagosan 25-30%-os lakossági energiaár-emelkedést eredményezne mindkét országban. A budapesti minisztérium adatai alapján Magyarországon ez havi 15-18 ezer forintos többletköltséget jelentene egy átlagos háztartásnak, míg a szlovák becslések szerint náluk 35-40 euró közötti emelkedéssel számolnak.
„Ez egy példátlan beavatkozás a tagállamok alkotmányos jogköreibe, amelyet nem hagyhatunk válasz nélkül,” nyilatkozta Lantos Csaba energiaügyi miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. A szlovák partnere, Martin Havelka hozzátette: „Közösen lépünk fel azon országok érdekében, amelyek nem rendelkeznek megfelelő alternatívával az energiaellátás biztosítására.”
A kifogásolt rendelet különösen érzékenyen érinti a határon túli magyarságot is. A Felvidéken és Kárpátalján a magasabb energiaárak súlyosabb terhet jelentenének, mivel ezeken a területeken az átlagjövedelem alacsonyabb. Az erdélyi magyar közösséget ez a konkrét intézkedés nem érinti, mivel Románia már korábban felmondta hosszú távú gázszerződéseit.
A beadvány elbírálása várhatóan 8-10 hónapot vesz igénybe. Addig mindkét ország ideiglenesen mentességet kapott a rendelet alkalmazása alól, de a kormányok szerint ez csak átmeneti megoldás. Érdemes figyelni a fejleményeket, mivel az ítélet precedenst teremthet más, hasonló energiaügyi vitákban is.
