Magyarország kimaradhat az Európai Unió új védelmi hiteleiből a jogállamisági feltételek miatt – derült ki brüsszeli forrásokból. Az Európai Bizottság hamarosan dönt a 2025-ben induló, mintegy 6 milliárd eurós védelmi hitelprogram részleteiről, amellyel a tagállamok haderőfejlesztését kívánja támogatni az orosz-ukrán háború árnyékában.
A Financial Times információi szerint az EU a védelmi források felhasználásánál jogállamisági kritériumokat is figyelembe venne. Ez különösen érintheti Magyarországot, amely ellen jelenleg is több jogállamisági eljárás van folyamatban, és amelynek emiatt kohéziós forrásai is befagyasztva vannak. A Bizottság tervei szerint a kölcsönöket csak olyan tagállamok kaphatnák meg, amelyek teljesítik az alapvető demokratikus és jogállami elvárásokat.
A magyar kormány álláspontja szerint a védelmi kiadások és a jogállamiság összekapcsolása indokolatlan, és veszélyezteti a közös védelmi képességek fejlesztését. „A biztonságpolitikai kérdéseket nem szabadna összekeverni más politikai vitákkal” – nyilatkozta egy magyar kormányzati forrás, hozzátéve, hogy hazánk védelmi kiadásai már most is elérik a NATO által elvárt GDP 2 százalékát.
A program a tervek szerint 2025-ben indulna, és főként olyan védelmi beruházásokat támogatna, amelyek erősítik az EU stratégiai autonómiáját. Az uniós diplomaták szerint a következő hetekben dől el, hogy milyen feltételrendszert állítanak fel a hitelek igénybevételéhez, és hogy Magyarország milyen mértékben férhet majd hozzá ezekhez a forrásokhoz.
Magyar szakértők szerint kulcsfontosságú lenne hazánk részvétele a programban, különösen a haderőfejlesztési célok teljesítése szempontjából. Az érintett felek várhatóan a közelgő EU-csúcson is egyeztetnek majd a kérdésről. Addig is a magyar diplomácia igyekszik elérni, hogy a védelmi forrásokat ne kössék jogállamisági feltételekhez.
