Andrej Babiš, a cseh milliárdos vállalkozó január elején hivatalosan Csehország miniszterelnöke lett, harmadszorra töltve be ezt a pozíciót. A korábban populista ANO pártot vezető politikus a 2023 novemberi választások után került hatalomra, miután pártja megszerezte a parlamenti mandátumok 35%-át, jelentősen felülmúlva a korábbi kormánykoalíciót.
A cseh statisztikai hivatal adatai szerint az ANO párt különösen erős támogatottságot élvez a vidéki és gazdaságilag hátrányosabb helyzetű régiókban, ahol a szavazatok akár 40%-át is megszerezte. Babiš kampányában gazdasági stabilitást és a megélhetési költségek csökkentését ígérte, ami különösen vonzónak bizonyult a jelenlegi inflációs környezetben. „Kormányom elsődleges feladata a gazdasági növekedés biztosítása és az átlagemberek életszínvonalának javítása lesz” – jelentette ki beiktatási beszédében.
Az új kormány várhatóan jelentős változásokat hoz a cseh külpolitikában is, különösen az Európai Unióhoz fűződő viszonyban. Babiš korábban EU-szkeptikus nézeteket vallott, bár mostanra mérsékelte retorikáját. A környező országok, köztük Magyarország és Szlovákia vezetői már gratuláltak Babišnak, és jelezték együttműködési szándékukat. A V4 együttműködés várhatóan új lendületet kap, ami a magyar diplomáciának és a határon túli magyar közösségeknek is előnyös lehet.
A cseh-magyar gazdasági kapcsolatokban is változások várhatók: a prágai kereskedelmi kamara közleménye szerint az új kormány beruházásösztönző programot indít, ami lehetőségeket jelenthet a magyar vállalkozások számára is a cseh piacon. A határ menti régiókban élő magyarok számára különösen fontos lehet a várható infrastrukturális fejlesztések és határon átnyúló projektek felgyorsulása, amire több forrás juthat az új kormány gazdaságélénkítő programjában.
A közép-európai politikai egyensúly változása közvetlenül érinti a régió magyar közösségeit is. Érdemes figyelemmel kísérni a következő hónapokban Prága hivatalos kommunikációit és az esetleges kétoldalú megállapodásokat, amelyek befolyásolhatják a régió gazdasági és politikai dinamikáját. A Kárpát-medence magyar közösségeinek saját érdekképviseletét is érinthetik a változások, ahogy a térség politikai erőviszonyai átrendeződnek.