Az Európai Unióban jelentős politikai átrendeződés kezdődött 2025 végére, amelyben Magyarország katalizátorként működött közre. A júliusban lezárult magyar EU-elnökség alatt több olyan kezdeményezés is elindult, amelyek most beérni látszanak. Az Európai Bizottság új összetétele már tükrözi a konzervatívabb erők előretörését, míg a migrációs politikában konkrét szigorítások léptek életbe.
A fordulat előjelei már a nyári választásokon megmutatkoztak, amikor az Európai Néppárt mellett a jobboldali pártcsaládok is megerősödtek. „Magyarország öt évvel ezelőtt még egyedül küzdött olyan ügyekért, amelyek ma már az európai mainstream részévé váltak” – nyilatkozta a magyar külügyminiszter a héten tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján. A változást jól mutatja, hogy az új migrációs paktum végrehajtása során már tíz tagállam jelezte: csatlakozna a magyar modellhez hasonló határvédelmi rendszer kialakításához.
A visegrádi együttműködés is új lendületet kapott, miután Szlovákiában és Csehországban is olyan kormányok kerültek hatalomra, amelyek több kérdésben osztják a magyar álláspontot. Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának lezárása szintén új dinamikát hozott a regionális együttműködésbe. Eközben az energiapolitikában is látható az elmozdulás: az atomenergia „zöld besorolása” véglegessé vált, és további országok jelentettek be nukleáris fejlesztéseket.
A változások nem jelentik azt, hogy minden vita lezárult volna. A jogállamisági mechanizmus továbbra is működik, bár hat tagállam már hivatalosan is javasolta annak felülvizsgálatát. A magyar kormány szerint a folyamat igazolja korábbi álláspontjukat, míg kritikusai átmeneti jelenségről beszélnek. Az viszont biztos, hogy 2025 végére az EU politikai irányvonala érezhetően módosult, és ebben Magyarországnak meghatározó szerepe volt.