Magyarország 2026-ban is jelentős devizakibocsátásokkal tervezi finanszírozni államadósságát. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerint jövőre a bruttó hazai termék 2,5%-ának megfelelő, mintegy 1800 milliárd forint értékű devizaforrás bevonását irányozták elő a finanszírozási tervben. Mindez a teljes finanszírozási igény 24%-át teszi ki, ami lényegesen meghaladja a korábbi évek arányát.
A magas devizaarány hátterében több tényező áll. Az idei év első kilenc hónapjában a devizakibocsátások aránya már elérte a 30%-ot, ami történelmi szempontból is kiemelkedő. A Portfolio elemzése szerint a kormány a 2024-re tervezett 1600 milliárd forintos devizahitel-felvételt már szeptemberben túllépte, ami előrevetítette a jövő évi tendenciákat is. A hazai finanszírozási lehetőségek szűkülése és a kedvezőbb nemzetközi kamatfeltételek egyaránt a külföldi források felé terelik a magyar adósságkezelést.
A devizaadósság növekedése ugyanakkor kockázatokat is hordoz. Varga Mihály pénzügyminiszter korábban hangsúlyozta: „Célunk, hogy a devizaarány ne haladja meg a 30%-ot a teljes államadósságon belül, mivel ez növeli az ország pénzügyi sebezhetőségét.” A magas devizaarány árfolyamkockázatot jelent, ami egy esetleges forintgyengülés esetén jelentősen növelheti az adósságszolgálat terheit. Az MNB legfrissebb adatai szerint a devizaadósság aránya már most 27% körül alakul, ami 2010 óta a legmagasabb érték.
A külföldi befektetők érdeklődése a magyar állampapírok iránt kulcsfontosságú lesz a következő években. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a lakossági finanszírozás továbbra is prioritás marad, de a nemzetközi tőkepiacok szerepe felértékelődik. A háztartások kezében lévő állampapír-állomány 2023 vége óta csökkenő tendenciát mutat, ami tovább növeli a külső források jelentőségét.
