Magyarország továbbra is nagymértékben támaszkodik a devizafinanszírozásra a 2026-os költségvetési tervek szerint. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nemrég közzétett finanszírozási terve alapján jövőre is 4-5 milliárd euró értékű nemzetközi kötvénykibocsátást terveznek, ami tükrözi a kormány stratégiáját a külső források bevonására.
A finanszírozási tervből kiderül, hogy 2026-ban a nettó kibocsátás (ami a bruttó kibocsátás és a lejáratok különbözete) 2,8 milliárd euró lesz. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam jelentősen növeli a devizaadósságát a következő években. Az ÁKK stratégiája szerint a devizaadósság aránya az államadósságon belül 30% körüli szinten stabilizálódna hosszabb távon, ami nemzetközi összehasonlításban továbbra is magasnak számít.
A hazai piacon is folytatódik a finanszírozás – a tervek szerint jövőre 1400 milliárd forint nettó kibocsátás várható a lakossági kötvényekből. A lakossági kötvények mellett a befektetői államkötvény-piac is fontos forrás marad, ahol 1850 milliárd forint nettó kibocsátással számolnak. Az ÁKK továbbá 300 milliárd forintnyi zöldkötvény kibocsátását is tervezi 2026-ra.
Ez a finanszírozási stratégia kockázatokat is hordoz, különösen ha a nemzetközi pénzpiacokon zavarok keletkeznének. A jelentős devizakitettség árfolyamkockázatot jelent, ugyanakkor a nemzetközi befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt kulcsfontosságú az államháztartás stabil működéséhez. A határon túli magyar közösségeket is érintheti a magyar állam gazdasági stabilitása, különösen azokban az országokban, ahol szorosak a gazdasági kapcsolatok Magyarországgal.
